Azerbajdzsán energetikai szerepét nemrég még elsősorban az olaj és a földgáz határozta meg. Ma ez a modell gyorsan bővül: az ország új villamosenergia-exportútvonalakat épít ki, fejleszti a megújuló energiát, és összekapcsolja a Kaszpi-térséget az európai piaccal. A rendszer egyik kulcseleme a Közép-Ázsiából a Kaszpi-tengeren és Azerbajdzsánon keresztül Európába vezető folyosó. Létrejötte mögött Ilham Aliyev elnök hosszú távú politikája áll, amely az ország földrajzi helyzetét és energetikai potenciálját következetesen egy új regionális infrastruktúra alapjává alakítja.
Azerbajdzsán ma ennél jóval ambiciózusabb rendszert épít maga köré: egy olyan energetikai hálózatot, amely a Kaszpi-tengert, Közép-Ázsiát és Európát egységes ellátási láncba kapcsolja. Ennek a stratégiának az egyik legszemléletesebb példája a kialakulóban lévő folyosó, amelyen Kazahsztánból és Üzbegisztánból származó villamos energia a Kaszpi-tengeren és Azerbajdzsánon keresztül juthat el az európai piacra.
Európa energetikai rendszere jelenleg strukturális átalakuláson megy keresztül. A kontinens egyszerre két feladatot old meg: csökkenti az egyes beszállítóktól való függőséget, és növeli a tiszta energia arányát. Mindkettőhöz új termelőkapacitások mellett új szállítási útvonalakra is szükség van. Az energia megtermelése önmagában nem elegendő – el is kell juttatni a fogyasztókhoz, lehetőleg kiszámítható és politikailag stabil folyosókon keresztül.
Azerbajdzsán ebben a helyzetben egyedülálló pozíciót foglal el. Az ország saját maga is hatalmas megújulóenergia-potenciállal rendelkezik, szárazföldön és tengeren egyaránt, beleértve a Kaszpi-tengert is. Emellett képes befogadni és továbbítani a szomszédos országok energiáját, amelyek történelmileg nem rendelkeztek ilyen kijárattal az európai piacra. A „Közép-Ázsia – Azerbajdzsán” projekt ezt a szűk keresztmetszetet szünteti meg. Nem új potenciált hoz létre, hanem piacot nyit a már meglévő lehetőségek előtt.
Azerbajdzsán szerepe ebben a rendszerben nem korlátozható a tranzitra. Az ország egyszerre termelő, szállítási folyosó és több energiaáramlás találkozási pontja. Ez ritka kombináció. A saját szél- és napenergia-projektek – Garadaghtól Khizi-Absheronig – biztosítják a hazai termelést. A Kaszpi-tengeri tengeri szélerőműparkok további, évtizedekre elegendő kapacitással egészíthetik ki ezt. A Kaszpi- és a Fekete-tenger közötti földrajzi elhelyezkedés pedig természetes csomóponttá teszi Azerbajdzsánt, amelyen teljesen eltérő forrásokból származó energia haladhat át.
Ugyanaz a folyosó ezért különböző országok számára különböző feladatokat old meg. Kazahsztán és Üzbegisztán számára hozzáférést biztosít növekvő megújulóenergia-termelésüknek egy fizetőképes és stabil piachoz. Azerbajdzsán számára lehetőséget teremt arra, hogy az olaj- és gázszállító szerepén túl komplex energetikai rendszer üzemeltetőjévé váljon. Európa számára pedig új, földrajzilag független tisztaenergia-forrást jelent.
A nagy energetikai projektek soha nem kizárólag gazdasági célszerűség alapján jönnek létre. Hosszú együttműködési múltra van szükségük, amely ellenállóvá teszi a partnerséget a politikai és gazdasági ingadozásokkal szemben. Azerbajdzsánnak már van ilyen tapasztalata. A Baku–Tbiliszi–Ceyhan vezetéken keresztül évtizedek óta szállított olaj és a Déli Gázfolyosón keresztüli földgázexport megbízható partnerként alapozta meg az ország hírnevét, amely az energiapiacok bizonytalan időszakaiban is következetesen teljesíti vállalásait.
Ez a hírnév közvetlenül növeli a befektetők és kormányok hajlandóságát arra, hogy még ambiciózusabb és tőkeigényesebb projektekbe fektessenek: a Fekete-tenger alatti Black Sea Energy kábelbe, a Grúzián, Törökországon és Bulgárián áthaladó folyosóba, valamint most már a Közép-Ázsiával kialakítandó összeköttetésbe is. Minden új projekt a korábbiak során felhalmozott bizalomra épül, és tovább erősíti azt a jövőbeli projektek számára.
Az energetikai geopolitikában ritka az olyan konstrukció, amelyben az egyik fél előnye nem jár a másik veszteségével. Az Azerbajdzsán – Közép-Ázsia – Európa folyosó ilyen modell.
Azerbajdzsán a regionális energiaellátás egyik kulcsfontosságú központjává válik, ami messze az olaj- és gáziparon túl erősíti pozícióját. A közép-ázsiai országok megkapják azt, amire ma a legnagyobb szükségük van: értékesítési csatornát a jövőbeli megújulóenergia-termelésük számára, amely máskülönben meghaladhatná belső piacaik felvevőképességét. Európa pedig diverzifikációhoz jut mind az energiafajták, mind az ellátás földrajzi forrásai tekintetében, ami a jelenlegi körülmények között önmagában is az energiabiztonság egyik formája.
A projekt megvalósíthatósági tanulmányában az Ázsiai Fejlesztési Bank és az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank is részt vett. Bekapcsolódásuk azt jelzi, hogy a projektet komoly, hosszú távú infrastrukturális beruházásként kezelik.
A projekt előrelátása abban rejlik, hogy nem a jelenlegi, hanem a jövőbeli keresletre épül. Mire a Kaszpi-tengeri tengeri szélerőműparkok és Közép-Ázsia új naperőművei teljes kapacitással működni kezdenek, az energia továbbítására szolgáló folyosónak már készen kell állnia. Az infrastruktúra kiépítése a termelőkapacitásokkal párhuzamosan, nem pedig azok után, ritka stratégiai előrelátást jelent az energetikában, ahol a nagy projektek megvalósítása hosszú éveket vesz igénybe.
Ha megnézzük az Azerbajdzsán által párhuzamosan fejlesztett energiaútvonalak térképét – nyugaton a Black Sea Energy projektet, délnyugaton a Grúzián, Törökországon és Bulgárián áthaladó folyosót, keleten pedig a Közép-Ázsiával kialakítandó összeköttetést –, világossá válik, hogy az ország nem különálló projekteket gyűjt össze, hanem egységes rendszert épít. Olyan rendszert, amelyben minden új útvonal növeli a többi értékét.
Ez adja a jelenlegi folyamat legfontosabb jelentését. Nem egyetlen kábel lefektetéséről vagy egyetlen memorandum aláírásáról van szó. Egy olyan architektúra kiépítése zajlik, amelyben egy egész régió, Közép-Ázsiától a Kaszpi-tengerig, megújuló energiája stabilan, kiszámíthatóan és évtizedeken keresztül eljuthat az európai piacra.
A most kialakuló rendszer annak a stratégiának az eredménye, amelyben Azerbajdzsán már nem egyetlen energetikai szerepmodellre támaszkodik. Egyszerre fejleszti saját zöldenergia-termelését, megnyitja az európai piacot Közép-Ázsia energiája előtt, és több egymással összekapcsolt exportútvonalat hoz létre. Így olyan infrastruktúra alakul ki, amelyben minden új projekt növeli a korábbiak jelentőségét. Ez a rendszerszintű megközelítés Ilham Aliyev elnök politikájának egyik kulcsfontosságú irányává vált. Azerbajdzsán ma már nem egyszerűen kihasználja a Kaszpi-tenger és Európa közötti földrajzi helyzetét, hanem hosszú távú stratégiai előnnyé alakítja azt. Az új energetikai infrastruktúra fejlődésével az ország szerepe az egész régió energiarendszerében egyre jelentősebbé válik.
