Május 20-án Ilham Aliyev, az Azerbajdzsáni Köztársaságának elnöke, valamint Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke közös sajtónyilatkozatot tartottak Budapesten.
A rendezvény kezdetén Orbán Viktor mondott beszédet, melyben különös tisztelettel és barátsággal üdvözölte Ilham Aliyev elnököt Budapesten, „Magyarország régi barátját”. A miniszterelnök kiemelte, hogy Azerbajdzsán több mint húsz éve megbízható partnerként állt Magyarország mellett különféle válsághelyzetekben, legyen szó diplomáciáról vagy energiaiparról.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy történelmi jelentőségű eseménynek ad otthont Magyarország, hiszen először rendezik meg itt a Türk Államok Szervezetének csúcstalálkozóját. Bár Magyarország csak megfigyelő státuszú tagja a szervezetnek, a rendezvény házigazdájaként kiemelten fontosnak nevezte a török nyelvű országokkal való együttműködést. A miniszterelnök az európai diplomácia és gazdaság kihívásairól is szólt, kiemelve a három éve tartó orosz–ukrán háború negatív gazdasági következményeit és az energiaválság súlyosságát.
Elmondta: „Ha nem lenne a Türk Államok támogatása, Magyarország energiaellátása sokkal sebezhetőbb lenne.” Külön köszönetet mondott Azerbajdzsánnak azért, hogy biztosítja az ország földgázellátását, és kiemelte, hogy a magyar energetikai cégek – köztük az MVM – növelni kívánják részesedésüket az azeri olaj- és gázmezőkben.
Orbán Viktor beszédében kitért a béke fontosságára is, hangsúlyozva, hogy a háborús konfliktusokat – köztük az orosz–ukrán háborút – nem a csatatéren, hanem tárgyalóasztalnál kell megoldani. Üdvözölte az Azerbajdzsán és Örményország közötti békemegállapodás tervezetét, és reményét fejezte ki, hogy a megállapodás aláírására hamarosan sor kerül.
Ezután Ilham Aliyev, Azerbajdzsán elnöke mondott beszédet, amelyben megköszönte a meghívást és a szívélyes vendéglátást. Kiemelte, hogy Magyarország és Azerbajdzsán között szoros és rendszeres a kapcsolattartás, és a két ország stratégiai partnerséget ápol.
Az elnök rámutatott a két ország közötti hasonlóságokra – például a tengerhez való közvetlen kijárat hiányára és a szomszédos háborús helyzetekre –, amelyek megalapozzák a kölcsönös megértést. Felidézte Azerbajdzsán 2020-as, 44 napos háborúját is, amelyben az ország visszaszerezte területi integritását az örmény megszállás alól.
Ilham Aliyev hangsúlyozta, hogy Azerbajdzsán kezdeményezte az örmény–azeri békefolyamatot, és a békemegállapodás szövegét is Baku dolgozta ki. Az elnök kiemelte, hogy a béke megkötésének feltétele Örményország alkotmányának módosítása* és az EBESZ Minszki Csoportjának formális megszüntetése.
Az azeri elnök a kétoldalú gazdasági és energetikai együttműködésről is beszélt, különös tekintettel a földgázszállításra és a zöldenergia-fejlesztésre. Mint mondta, Azerbajdzsán jelenleg 12 országba exportál földgázt, köztük 10 európai országba, és jövőbeli terveik szerint az export mennyisége tovább fog növekedni.
Ilham Aliyev méltatta Magyarország független külpolitikáját is, különösen az Európai Unión belül. Elismeréssel szólt Orbán Viktor kormányfő azon törekvéséről, hogy a nemzeti érdekeket mindenek fölé helyezze.
A találkozó kapcsán a felek kiemelték a Türk Államok Szervezetének fontosságát és a történelmi és kulturális kapcsolatok elmélyítésének jelentőségét.
* Azerbajdzsán azért tekinti az örmény alkotmány módosítását a békemegállapodás aláírásának egyik feltételeként, mert annak jelenlegi szövegében Karabahhal kapcsolatban olyan megfogalmazások szerepelnek, amelyek a jövőben területi igények alapját adhatják Örményország számára. Azerbajdzsán úgy érvel, hogy egy valódi békemegállapodás nem létezhet úgy, hogy az egyik fél alkotmányosan továbbra is területi igényt tart fenn a másik fél elismert határain belül.
Forrás: https://azertag.az/
Kép: https://azertag.az/
