A magyar kormány olyan törvényjavaslatot készít elő, amely megszüntetné a kriptovalutákkal kapcsolatos tranzakciók büntetőjogi szankcionálását.
A hatóságok a magyar szabályozást összhangba kívánják hozni az Európai Unió Markets in Crypto-Assets (MiCA) rendeletével – jelentette ki a kormány szóvivője, Anita Kobol.
Elmondása szerint az Európai Unió vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy Magyarország korábbi korlátozásai megfelelnek-e az uniós szabályoknak.
2025 júliusában a magyar hatóságok olyan törvényt fogadtak el, amely két új bűncselekményi kategóriát vezetett be: a „kriptoeszközökkel való visszaélés a felhasználók részéről”, valamint az engedély nélküli kriptovaluta-váltási szolgáltatások nyújtása.
Az akkori szabályok szerint minden művelethez – legyen szó kriptovaluta fiat pénzre történő átváltásáról vagy kriptovaluták közötti cseréről – helyi validátor által kiállított megfelelőségi tanúsítványra volt szükség. Az ilyen tanúsítvány nélküli tranzakciók jogilag érvénytelennek minősültek.
Az engedély nélküli műveletekért szabadságvesztés járt. Az általános szabálysértések esetén akár két év börtönbüntetés is kiszabható volt, az 50 millió forintot (mintegy 140 ezer dollárt) meghaladó ügyletek esetében legfeljebb három év, míg az 500 millió forintot (körülbelül 1,4 millió dollárt) meghaladó tranzakciókért akár öt év szabadságvesztés is járhatott.
Azoknak a szolgáltatóknak a vezető tisztségviselői, akik nem rendelkeztek a validátorok jóváhagyásával, akár három év börtönbüntetéssel is szembenézhettek, míg a különösen nagy volumenű tranzakciókat lebonyolító vállalatok képviselőit akár nyolc év szabadságvesztés is fenyegethette.
A büntetőjogi szankciók hatályba lépése után a nemzetközi digitális platform, a Revolut felfüggesztette kriptovaluta-szolgáltatásait a magyarországi ügyfelek számára, míg több más kriptovállalat tevékenységét szomszédos országokba, például Észtországba és Litvániába helyezte át.
