Magyarországon holnap parlamenti választásokat tartanak. Várható, hogy az eredmények nemcsak az ország belpolitikájára, hanem az Európai Unió politikai egyensúlyára is hatással lesznek.
A Viktor Orbán miniszterelnök vezette Fidesz – Magyar Polgári Szövetség az elmúlt 16 év egyik legnehezebb választásával néz szembe.
Szakértők szerint a választás fordulópontot jelenthet Magyarország és az EU kapcsolatában, valamint az európai jobboldali politikai mozgalmak fejlődésében.
Orbán, aki 2010 óta van hatalmon, és az EU leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnöke, a gazdasági stabilitás, az energiapolitika és a családtámogatás terén elért eredményekre helyezi a hangsúlyt.
A jelentések szerint Orbán jó kapcsolatokat ápol mind az Egyesült Államokkal, mind Oroszországgal. Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump arra szólította fel a magyar választókat, hogy támogassák őt a választásokon. Az amerikai alelnök, J. D. Vance április 7–8-i budapesti látogatása során szintén a Fidesz támogatására buzdított, kijelentve, hogy Orbán a „civilizáció értékeit, a szuverenitást, a jólétet, a történelmet és a nemzeti érzést” védi.
Ugyanakkor Orbán politikája, beleértve az Ukrajnának nyújtott támogatással és az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatos gyakori vétókat, feszültséget okozott Brüsszellel, és kritikát váltott ki az EU-n belül.
Péter Magyar számít Orbán legerősebb kihívójának
A felmérések szerint Orbán legkomolyabb kihívója a Péter Magyar vezette Tisza Párt (Tisztelet és Szabadság).
Magyar az EU-val való kapcsolatok erősítését és egy „nyugat-orientáltabb” külpolitikát támogat, miközben pragmatikus megközelítést ígér Oroszországgal kapcsolatban.
Emellett az ország fő problémái közé sorolja a korrupciót, az irányítást, a megélhetési költségeket és az inflációt. Orbán ezzel szemben azt állítja, hogy az ellenzék konfliktusba sodorhatja az országot és Európát Oroszországgal, míg Magyar a jelenlegi vezetést azzal vádolja, hogy „orosz szatellitté” teszi Magyarországot.
A felmérések az ellenzék vezetését mutatják
Az átlagolt közvélemény-kutatási adatok szerint a Tisza Párt vezet.
Az IDEA Intézet április 9-i legfrissebb felmérése szerint az összes választó körében a Tisza 39%-on, a Fidesz 30%-on áll. A választók mintegy 21%-a még nem döntött. Az undecidált szavazók arányos elosztása esetén a Tisza 50%-ra, a Fidesz 37%-ra emelkedik.
Más, március végi kutatások is hasonló tendenciát mutatnak: Tisza 36–41%, Fidesz 28–34%. A bizonytalan szavazók aránya 18–26%, ami kiszámíthatatlanná teszi a választás kimenetelét.
A szakértők szerint éppen a bizonytalan szavazók dönthetik el a választás eredményét.
A magyar választási rendszer sajátosságai
Magyarországon vegyes választási rendszer működik, amelyben a parlamenti helyek eloszlása nem mindig tükrözi közvetlenül a leadott szavazatok arányát.
A választók kétszer szavaznak — egyéni választókerületi jelöltre és pártlistára. A parlament 199 mandátumából 106-ot egyéni körzetekben, 93-at pedig országos listák alapján osztanak ki.
Az egyéni körzetekben az a jelölt nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja, még akkor is, ha nem szerzi meg az abszolút többséget.
A vesztes jelöltek szavazatai, valamint a győztesek „többletszavazatai” az országos listára kerülnek, és egy összetett képlet alapján befolyásolják a fennmaradó 93 mandátum elosztását, figyelembe véve a párttámogatottságot és a külföldről érkező szavazatokat is.
