Eddig 25 tömegsírra bukkantak az örmény megszállás alól felszabadított területeken Karabahban, ezekből 179 ember földi maradványait sikerült azonosítani és átadni családjaiknak – közölte Tofig Musayev, Azerbajdzsán ENSZ-nagykövete az ENSZ Közgyűlésének 79. ülésszakán tartott plenáris ülésen.
A diplomatát idézve az azeri „Report” amerikai irodája arról számolt be, hogy ezek a sírok nem csupán a múlt nyomai, hanem az elkövetett kegyetlenségek megcáfolhatatlan bizonyítékai. Musayev hangsúlyozta: amíg az elkövetők büntetlenek maradnak, sem igazságszolgáltatás, sem tartós béke nem valósulhat meg.
Musayev emlékeztetett arra is, hogy az 1980-as évek végén mintegy 300 ezer azerbajdzsáni menekült el Örményországból, közülük sokakat megöltek vagy megcsonkítottak etnikai hovatartozásuk miatt. A nagykövet szerint ez a büntetlenség vezetett a későbbi, sokkal súlyosabb atrocitásokhoz, amelyek a kilencvenes évektől egészen napjainkig folytatódtak.
Az ENSZ-nagykövet elmondta: a kegyetlenkedések következtében tízezrek vesztették életüket, széles körű etnikai tisztogatás történt, Azerbajdzsán történelmi és kulturális örökségét pedig szisztematikusan elpusztították. Bár a fegyveres konfliktus véget ért, a menekültek továbbra sem térhetnek vissza otthonaikba – elsősorban azért, mert a területek még mindig aknákkal és fel nem robbant hadianyaggal szennyezettek. Musayev hozzátette: gyakran még a temetők és a kulturális örökségi helyszínek környéke is el van aknásítva.
A nagykövet hangsúlyozta: az aknaveszély nem csupán humanitárius probléma, hanem jogi és politikai felelősség is, amely nemzetközi összefogást igényel.
Musayev felszólalásában kitért arra is, hogy csaknem 4000 eltűnt azerbajdzsáni sorsa máig ismeretlen.
Forrás: https://report.az/
Kép: https://report.az/
