A fekete-tengeri energiakábel elősegíti a zöldenergia exportját Grúziából és Azerbajdzsánból Európába, valamint erősíti a digitális összeköttetést a tervezett optikai szálas komponens révén.
Erről a PMCG nemzetközi tanácsadó cég honlapján megjelent információk szerint a vállalat alelnöke, Zviad Harebava beszélt a Burgas Connectivity Forum 2026 rendezvényen, amelyet a Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) és Bulgária hatóságai szerveztek.
A fórumon Harebava „Grúzia mint stratégiai energetikai tranzitközpont: a Kaszpi-térség összekapcsolása Európával” címmel tartott főelőadást.
Előadásában kiemelte Grúzia növekvő szerepét a Dél-Kaukázus és Közép-Ázsia európai piacokkal való összekapcsolásában a meglévő és kialakulóban lévő energetikai folyosókon keresztül.
„Harebava ismertette Grúzia már kialakult szerepét a kaszpi kőolaj és földgáz tranzitországaként olyan jelentős regionális infrastruktúrákon keresztül, mint a Baku–Tbiliszi–Szupsa vezeték, a Baku–Tbiliszi–Ceyhan olajvezeték és a Dél-kaukázusi gázvezeték.
Kitért Grúzia energiaszektorára, a megújuló energiaforrásokban rejlő potenciálra, valamint a jövőbeni energetikai összeköttetési projektek stratégiai jelentőségére is. Az előadás külön figyelmet szentelt a fekete-tengeri energiakábel projektjének, annak a tervezett nagyfeszültségű tenger alatti vezetékrendszernek, amely Grúziát Romániával és Magyarországgal köti majd össze. A projekt várhatóan elősegíti a zöldenergia exportját Grúziából és Azerbajdzsánból Európába, valamint erősíti a digitális összeköttetést a tervezett optikai szálas elem révén” – közölte a PMCG.
Az információ szerint Harebava hangsúlyozta a Kaszpi-térség zöldenergia-folyosójának szélesebb potenciálját is, amely összekapcsolhatja a közép-ázsiai megújulóenergia-termelést a Dél-Kaukázussal, majd Grúzián keresztül az európai piacokkal.
„Ez Grúziát az energiabiztonság, a piaci integráció és a fenntartható növekedés fontos regionális platformjává teszi” – mondta.
A Burgas Connectivity Forum 2026 fontos platformként szolgált a stratégiai infrastrukturális, energetikai, közlekedési és együttműködési prioritásokról szóló párbeszédhez, amelyek Délkelet-Európa és a Fekete-tenger térségének jövőjét alakítják.
Az Európai Unió által finanszírozott metaelemzések szerint a fekete-tengeri energiakábel-projekt, amely Azerbajdzsánból és Grúziából szállítana zöldenergiát Európába, fontos stratégiai lépést jelent az energiapiacok összekapcsolása felé.
„Az energiapiacok integrációjának egyik jelentős stratégiai lépése a tervezett Grúzia–Románia tenger alatti energiakábel, amely 2025 decemberében bekerült a közös érdekű és kölcsönös érdekű projektek második listájára (PCI/PMI). A projekt hozzájárul majd mindkét energiarendszer kiegyensúlyozásához és a megújuló energiaforrások nagyobb arányú integrációjához. A megvalósítás a 2030-as évek elejére várható.
A kapcsolat maximális kihasználásához ugyanakkor szükség lesz a belső hálózatok megerősítésére, különösen nagyobb teljesítményű, 400 kV-os távvezetékek építésére Romániában és Bulgáriában, például Dobrudzsában és a Duna térségében. A régióban a szükséges logisztikai infrastruktúra fejlesztése is folyamatban van a nagyszabású energetikai létesítmények telepítésének támogatására” – áll a tanulmányban.
Az elemzők szerint Grúziában Batumi és Poti kikötőinek korszerűsítése, valamint az Anaklia mélyvízi kikötő projektje stratégiailag arra irányul, hogy biztosítsa a tenger alatti kábel építéséhez és a megújulóenergia-projektek megvalósításához szükséges nehéz berendezések fogadását.
„Hasonló logisztikai felkészültség alakul ki a Fekete-tenger európai partvidékén is, ahol Bulgária és Románia modernizálja Várna és Konstanca kikötőit. Azáltal, hogy ezek a csomópontok nehézteher-rakpartokkal és a tengeri szélenergia-komponensek tárolására alkalmas speciális létesítményekkel bővülnek, a két ország olyan összehangolt ipari ökoszisztémát hoz létre, amely szükséges az energiapiacokat összekötő fizikai folyosók kiépítéséhez” – olvasható a dokumentumban.
Emlékeztetőül: 2022. december 17-én Azerbajdzsán, Grúzia, Románia és Magyarország stratégiai partnerségi megállapodást írt alá egy 1000 MW kapacitású, 1195 kilométer hosszú, a Fekete-tenger fenekén húzódó tenger alatti energiakábel megépítéséről.
A kábel célja az Azerbajdzsánban és Grúziában termelt zöld villamos energia továbbítása Romániába, majd onnan Magyarországra és más európai országokba, ezáltal bővítve Európa hozzáférését a kaukázusi régió megújuló energiaforrásaihoz.
2024 szeptemberében a román villamosenergia-átviteli rendszerirányító Transelectrica, a Georgian State Electrosystem, az azerbajdzsáni AzerEnerji és a magyar MVM közös vállalatot hozott létre a Fekete-tenger alatti kábel megépítésére.
