Miközben egyes európai parlamentek Azerbajdzsán ellen szavaznak, Baku és az Európai Unió kapcsolatai minőségileg új fejezetet nyitnak. Mindez olyan szinten zajlik, hogy a két fél kapcsolatainak megrontására irányuló bármilyen kísérlet eleve jelentőségét veszti.
Július első napján Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke látogatást tett Bakuban. A politikus mindig is az Azerbajdzsánnal fenntartott kapcsolatok bővítése mellett foglalt állást, amiért az Európai Unió lobbiköreiben többször is heves bírálatok érték. A nyomás ellenére az általa képviselt irányvonal győzedelmeskedett. Az Ilham Aliyev elnökkel folytatott újabb találkozó és a Bakuban elhangzott nyilatkozatok után már határozottan kijelenthető, hogy az Európai Unió és Azerbajdzsán kapcsolatai soha többé nem lesznek olyanok, mint korábban.
A kapcsolatok új szintre léptek, ahol a Baku–Brüsszel tengelyre már nem csupán a kétoldalú érdekek épülnek majd. Ehhez a tengelyhez kapcsolódnak a Dél-Kaukázus, Európa és Közép-Ázsia politikai, közlekedési és energetikai érdekei is. Tágabb értelemben Azerbajdzsán és az Európai Unió együttműködésétől függ majd a Keletet és Nyugatot összekötő regionális közlekedési és energetikai kapcsolatok jövője.
Az már akkor világossá vált, hogy az Európai Unió egyes köreinek tevékenysége miatt lehűlt kapcsolatok újraindítás előtt állnak, amikor tavaly áprilisban bejelentették, hogy az Európai Unió és Azerbajdzsán megállapodott az új partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalások újrakezdésében. A kezdeményezés az európai féltől érkezett.
Kaja Kallas, az Európai Unió új külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint az Európai Bizottság alelnöke első bakui látogatása során, az Ilham Aliyev elnökkel folytatott találkozón egyértelművé tette, hogy nem csupán a gáz és a közlekedési folyosók miatt érkezett, hanem azért is, hogy rendezze a Josep Borrell időszakában jelentősen megromlott kapcsolatokat.
Az európai diplomácia korábbi vezetője helytelen és eredménytelen kommunikációs irányt választott Bakuval szemben, és ezzel rontotta az Európai Unió megítélését az azerbajdzsáni társadalomban. Az európai tisztviselők és egyes vezető uniós országok nyomásgyakorlási kísérletei, valamint a kettős mérce nyílt alkalmazása olyan kedvezőtlen légkört teremtett, amely nem segítette a kapcsolatok fejlődését.
Ilham Aliyev a von der Leyennel szerdán folytatott találkozót követő sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy az Európai Bizottság és Azerbajdzsán kapcsolatai jelenleg rendkívül aktív szakaszban vannak.
Márciusban Bakuban fogadták António Costát, az Európai Tanács elnökét, májusban pedig Kaja Kallas ismét Azerbajdzsánba látogatott. Az Európai Bizottság vezetőjének mostani, korántsem első bakui látogatása mintegy bezárja ezt a kört. Az Európai Unió valamennyi vezető tisztségviselője az Azerbajdzsánnal fenntartott kapcsolatok fejlesztése mellett foglalt állást, és elismerte az ország stratégiai jelentőségét Európa számára.
Egyetlen kisebb kivétel akad: Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, aki kilóg ebből a sorból. Az Európai Parlament határozataira azonban gyakorlatilag senki sem figyel.
Az Azerbajdzsán ellen elfogadott bármilyen döntés megtörik azon a jelentőségen, amelyet országunk mára kivívott magának. Azerbajdzsánt és az Európai Uniót túl sok minden köti össze, és az érdekeltség kölcsönös.
„Az Európai Unió Azerbajdzsán legfontosabb kereskedelmi partnere. Kereskedelmi forgalmunk több mint 40 százaléka az EU tagállamaira jut, az Európai Unió számára pedig Azerbajdzsán a legfontosabb kereskedelmi partner a Dél-Kaukázusban. A dél-kaukázusi kereskedelem csaknem 70 százaléka Azerbajdzsánnal bonyolódik” – mondta Ilham Aliyev elnök a von der Leyennel folytatott találkozót követő felszólalásában.
Az államfő emlékeztetett a stratégiai energetikai partnerségről szóló, 2022 júliusában aláírt egyetértési megállapodásra. Az Európai Unió az ukrajnai háború kitörése után nehéz helyzetbe került energiabiztonsági szempontból, és Bakuban talált alternatívára. Méghozzá rendkívül megbízható, önállóan cselekvő, kezdeményező és stabil partnerre.
Az elmúlt négy évben az azerbajdzsáni gáz exportja az Európai Unió országaiba csaknem 65 százalékkal nőtt. Ez rendkívül kedvező mutató, amely azt bizonyítja, hogy az Európai Unió 2022-ben helyes döntést hozott. Jelenleg tíz uniós tagállam kap kaszpi-tengeri gázt, és ahogyan az azerbajdzsáni vezető hangsúlyozta, további lehetőség van a földrajzi lefedettség bővítésére. Az azerbajdzsáni gáz egy összesen 3500 kilométer hosszú vezetékrendszeren keresztül jut el az európai partnerekhez.
A kétoldalú napirend másik fontos pontja a zöldenergia és Baku kezdeményezése volt, amely a Black Sea Energy, vagyis a fekete-tengeri energetikai folyosó projektjét régióközi kezdeményezésből kontinentális jelentőségűvé alakította azzal, hogy összekapcsolta a Kaszpi-tengeren átnyúló energetikai folyosóval.
Baku mindig széles perspektívában gondolkodik, és minden országon belül elindított kezdeményezést úgy alakít, hogy az később a szomszédos államokra, majd azok szomszédaira is kiterjedhessen. Ahogyan Ilham Aliyev elnök egyszer fogalmazott, Azerbajdzsán projektjeinek sikerét az biztosítja, hogy az ország jó kapcsolatokat ápol saját szomszédaival és szomszédainak szomszédaival is.
Ez rendkívül helyes formula, amely ma az Azerbajdzsán részvételével működő energetikai és közlekedési folyosók érdekeit szolgálja. Ma már senki sem tagadhatja az ország különleges szerepét ezen a térségen belül.
Ezt a szerepet Ursula von der Leyen mostani látogatása során ismét megerősítette. Érezhető volt, mennyire lelkesítik az európai tisztviselőt az Azerbajdzsán elnökével folytatott tárgyalások eredményei.
Elmondása szerint az Európai Unió a meglévő Global Gateway beruházási program keretében akár 200 millió euró támogatást is biztosíthat a Dél-Kaukázus közlekedési, energetikai és digitális kapcsolatainak fejlesztésére. A projektek között szerepelhet például a Nahicsevánon keresztül vezető vasúti összeköttetés és a bakui kikötő fejlesztése.
Emlékeztetni kell arra, hogy a Nahicseváni Autonóm Köztársaság vasúthálózatának korszerűsítésébe irányuló európai beruházások kérdését Azerbajdzsán elnöke vetette fel Marta Kos bővítésért felelős uniós biztossal folytatott találkozóján, a davosi fórum keretében.
Később Rashad Nabiyev, Azerbajdzsán digitális fejlesztési és közlekedési minisztere és Gert Jan Koopman, az Európai Bizottság bővítési és keleti szomszédsági főigazgatóságának főigazgatója a projekt megvalósíthatósági tanulmányának előkészítéséről tárgyalt.
Az Európai Unió döntése, hogy részt vesz a nahicseváni vasúthálózat újjáépítésében, úgy is értelmezhető, hogy az EU egyelőre közvetett módon csatlakozik Azerbajdzsán Zangezur-folyosóra vonatkozó kezdeményezéséhez. Az Európai Unió nem akar kimaradni ebből a folyamatból.
A Dél-Kaukázus a világ egyik legfontosabb közlekedési csomópontja, amely összeköti Európát, a Kaszpi-térséget és Közép-Ázsiát – jelentette ki von der Leyen. Stratégiai jelentősége tovább növekszik, Azerbajdzsán pedig központi szerepet kap ebben a folyamatban.
„Kevés ország rendelkezik az önökéhez hasonlóan kedvező helyzettel ahhoz, hogy elősegítse a regionális együttműködést és stabilitást. Azerbajdzsán ügyesen kapcsolja össze stratégiai földrajzi helyzetét növekvő gazdasági, politikai és regionális befolyásával” – ismerte el az Európai Bizottság elnöke.
Azerbajdzsán valóban rendkívül kedvező földrajzi elhelyezkedéssel rendelkezik. Ugyanakkor nem ez az egyetlen ország, amely szerencsés helyen található a térképen. Kevesen képesek azonban ilyen eredményesen felhasználni ezt a tényezőt saját maguk és partnereik javára.
Éppen ezért az Európai Unió itt kívánja megtartani a közlekedési összeköttetésekről szóló regionális beruházási konferenciát. Hol máshol tehetné? Itt találkozik Európa, a Dél-Kaukázus és Közép-Ázsia.
Azerbajdzsán a kontinens közlekedési és logisztikai útvonalainak túlnyomó többségében központi láncszemet alkot. Különösen a jelenlegi geopolitikai helyzetben, amely teljesen átrajzolta a hagyományos útvonalak rendszerét.
Az Európai Bizottság elnöke csütörtökön Jerevánba érkezett. Bakuban az Azerbajdzsán és Örményország közötti békefolyamatot az elmúlt évtizedek legfontosabb regionális eseményének nevezte. Kijelentette, hogy az Európai Unió határozottan támogatja ezt a folyamatot, mégpedig nemcsak szavakkal, hanem pénzügyileg is.
Az Azerbajdzsán elnökével folytatott találkozót követően egy új, a béke megerősítését szolgáló programot jelentett be, amelynek költségvetése 20 millió euró. Az európai tisztviselő szavai alapján ezek az összegek a határ menti régiókban megvalósuló programokat támogatják majd.
Ezt úgy kell érteni, hogy nem kizárólag Örményország határ menti térségeiről van szó. Korábban az Európai Unió csak az örmény fél szükségleteire biztosított forrásokat. Most azonban az EU kiegyensúlyozottabb megközelítés irányába kívánja módosítani lépéseit.
Ez dicséretes és helyes fejlemény, különösen azoknak az egyoldalú intézkedéseknek a fényében, amelyeket Baku tett annak érdekében, hogy szomszédja megtapasztalhassa a békés együttélés valamennyi előnyét.
Ma egyedülálló helyzet alakult ki, amely komoly lehetőségeket nyit meg a régió előtt. Az Európai Unió sikeresen beilleszkedhet ebbe az új rendszerbe. Immár nem egyoldalú szereplőként, nem kétes célokat követő megfigyelő misszióként, hanem olyan partnerként, amely valóban érdekelt a békében és a fejlődésben.
Meg kell jegyezni, hogy az Európai Unió Örményországgal kapcsolatos napirendje alapvetően eltér attól, amelyet Azerbajdzsánnal valósít meg. Baku és Brüsszel gyakorlatilag egyenrangú partnerek, amelyeket elsősorban gazdasági érdekek és ígéretes projektek kapcsolnak össze.
Baku semmit sem kér Európától, és nem törekszik az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Örményországnak ezzel szemben nagy szüksége van támogatásra, mindenekelőtt politikai segítségre. Igaz, Oroszország örmény importtól való elfordulása miatt most a gazdasági támogatás kérdése is napirendre került.
Jereván az Európai Unióba való integrációt tűzte ki célul, és arra számít, hogy európai támogatással elszakadhat a hagyományos orosz befolyástól. Az e folyamatok miatt kialakult helyzet meglehetősen feszült. Az Európai Unió jelenlegi feladata, hogy megerősítse befolyását Örményországban, ugyanakkor elkerülje az ukrán forgatókönyv megismétlődését.
Még ebben a munkában sem nélkülözheti azonban az Európai Unió a Bakuval való együttműködést.
