Franciaországnak az Azerbajdzsán és Örményország közötti békefolyamatot kell támogatnia, nem pedig „olajat öntenie a tűzre”.
Erről beszélt bakui látogatása során adott exkluzív interjújában Nathalie Goulet francia szenátor, a Nizami Ganjavi Nemzetközi Központ tagja.
Az Azerbajdzsán és Örményország közötti kapcsolatok normalizálásának folyamatát kommentálva Goulet meggyőződését fejezte ki, hogy a jelenlegi dinamika további előrelépéshez vezet.
„Szinte biztos vagyok benne, hogy a kérdések megoldódnak. Mindkét fél határozott elkötelezettséget mutat a békefolyamat iránt, és jelentős politikai akarattal rendelkezik. Úgy gondolom, bíznunk kell a békefolyamatban. A múlt héten Isztambulban jártam, és amikor az ember a repülőtéren látja, hogy a Turkish Airlines Jerevánba is közlekedtet járatokat, rájön, hogy néhány évvel ezelőtt ez még elképzelhetetlen lett volna. Ma ez már a mindennapi élet része – Isztambul és Jereván között rendszeres légi összeköttetés működik. A békefolyamat a gyakorlatban pontosan így néz ki. Nekünk pedig, mint barátoknak, egyszerűen a békét kell támogatnunk, nem pedig olajat öntenünk a tűzre” – mondta a szenátor.
Goulet nagyra értékelte Azerbajdzsán döntését is, hogy feloldotta az Örményországra vonatkozó tranzitkorlátozásokat.
„Ha gazdasági támogatást biztosítanak és üzleti lehetőségeket teremtenek, az emberek fokozatosan abbahagyják a háborúról és a múltról való gondolkodást. Ehelyett a vállalkozások támogatására, az új lehetőségek megteremtésére, az életkörülmények javítására és az életszínvonal emelésére összpontosítanak. Megnézhetik az Azerbajdzsán és Grúzia közötti együttműködés példáját, és láthatják, hogyan működik ez regionális szinten. Ez olyan, mint egy kirakós összeállítása. Örményország a Dél-Kaukázus három részének egyike, és ez az egész folyamat hozzájárulhat a teljes régió fejlődéséhez és stabilitásához” – tette hozzá.
Az Azerbajdzsán és az Európai Unió közötti kapcsolatokat kommentálva Nathalie Goulet kijelentette, hogy Azerbajdzsánt mindig is Európa fontos dél-kaukázusi partnerének tartotta.
„Erről már többször írtam korábban is: Azerbajdzsán Európa fontos partnere a Dél-Kaukázusban. Voltak, akik ezt szkeptikusan fogadták. Általában azok gondolják így, akik rosszul ismerik a régiót, és még térképet sem néztek. Számomra ez mindig is nyilvánvaló volt. Azerbajdzsán következetesen Európa megbízható partnere maradt nemcsak az energetika, hanem a regionális stabilitás terén is, köszönhetően Ilham Aliyev elnök kiegyensúlyozott politikájának, különösen annak a rendkívül bonyolult geopolitikai környezetnek a fényében, amelyben az ország található. Az embereknek meg kell érteniük, hogy nem lehet megítélni egy országot anélkül, hogy ismernénk azt és megértenénk regionális környezetét. Ehhez bölcs és nyitott diplomáciára van szükség. A közelmúlt konfliktusai során azt is láthattuk, hogy Azerbajdzsán humanitárius segítséget nyújtott Iránnak, többek között élelmiszerszállítmányokkal. Ez tükrözi az ország el nem kötelezett megközelítését” – mondta a francia szenátor.
Goulet hozzátette, hogy Azerbajdzsán számos francia kritikusa még soha nem járt az országban.
„Sokan – köztük talán néhány magas rangú francia tisztviselő is – még soha nem jártak Azerbajdzsánban. Mielőtt ítéletet mondanának, különösen negatívat, érdemes lenne eljönniük ide, és saját szemükkel látniuk a valóságot.
A valóság az, hogy korábban az emberek egyszerűen nem akarták ezt meglátni. Ez az ország alapvetően nem változott meg; az változott meg, ahogyan mások tekintenek rá, nagyrészt azért, mert a körülmények erre kényszerítették őket. Amikor valakit sarokba szorítanak, kénytelen alaposan megnézni, kik a barátai és kik az ellenfelei. Az energiaválság, az ukrajnai háború következményei és az orosz politika teljesen kiszámítható jellege arra ösztönözte Európát, hogy stabilitást keressen. Pontosan erről beszéltem már tíz évvel ezelőtt is: ennek a régiónak nincs szüksége még egy instabil övezetre. Stabilitásra van szükségünk. A legutóbbi események sok tekintetben megerősítették ennek az értékelésnek a helyességét” – hangsúlyozta.
A kétoldalú kapcsolatokról szólva Nathalie Goulet kijelentette, hogy elérkezett az idő arra, hogy Franciaország és Azerbajdzsán előrelépjen.
„Figyelembe véve az Azerbajdzsán és Örményország közötti békefolyamat előrehaladását, Ilham Aliyev elnök erőfeszítéseit és elkötelezettségét, valamint az örményországi választások eredményeit, úgy vélem, hogy mindenképpen új fejezetet kell nyitnunk. Egy új korszak kezdődik, és a jövőre kell összpontosítanunk. Helyre kell állítanunk azokat a kiváló kapcsolatokat, amelyek korábban Franciaország és Azerbajdzsán között fennálltak, és le kell küzdenünk azokat a félreértéseket, amelyek kedvezőtlenül hatottak a kétoldalú kapcsolatokra” – mondta.
A szenátor hangsúlyozta a parlamenti együttműködés helyreállításának fontosságát.
„Újra kell indítanunk a parlamenti kapcsolatokat is, amelyek nemcsak a régió, hanem számos parlamenti kérdés szempontjából is rendkívül fontosak. Franciaországban továbbra is működik a Szenátus baráti csoportja, míg Azerbajdzsánban ez a csoport teljesen megszűnt. Ezért helyre kell állítanunk. Úgy gondolom, ez eltarthat egy ideig, de megfelelő politikai akarattal lehetséges. Már levelet küldtem a francia Szenátus elnökének, amelyben kértem, hogy fontolják meg kinevezésemet a baráti csoport vezetőjévé. Úgy vélem, ez jó kiindulópont lehet” – jegyezte meg a francia szenátor.
Felidézte továbbá Emmanuel Macron francia elnök és Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök idei telefonbeszélgetéseit.
A közelmúltban a francia Európa- és Külügyminisztérium Karabahhal és az emberi jogokkal kapcsolatos nyilatkozatai nyomán kialakult feszültséget kommentálva Goulet hangsúlyozta, hogy Párizsnak és Bakunak javítania kell kapcsolatait.
„Új fejezetet kell nyitnunk, és sokkal hatékonyabban kell együtt dolgoznunk” – mondta.
Goulet köszönetet mondott Azerbajdzsán franciaországi nagykövetének, Leyla Abdullayevának, valamint Franciaország azerbajdzsáni nagykövetének, Sophie Lagoutte-nak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez nyújtott hozzájárulásukért.
A szenátor emellett a kulturális együttműködés újraindítása mellett is kiállt.
