Azerbajdzsán újabb fontos lépést tett afelé, hogy a felszabadított területeket a „zöld” energia nemzetközi központjává alakítsa. Több kelbadzsari vízerőmű nemzetközi karbonkreditek megszerzését célzó regisztrációja új szakaszt jelent az ország stratégiájának megvalósításában. Ez annak globális elismerését jelenti, hogy a Karabahban és Kelet-Zangezurban kiépülő energetikai infrastruktúra megfelel a legkorszerűbb környezetvédelmi követelményeknek.
Miután az év elején a lacini „Mirik” és „Garagislak” vízerőművek megkapták az első nemzetközi karbonkrediteket a svájci Gold Standard szervezettől, Azerbajdzsán következetesen bővíti jelenlétét a karbonpiacon. Most sikeresen regisztrálták a kelbadzsari „Csirag-1”, „Csirag-2”, „Szojuhbulag”, „Mejdan” és „Gamishli” vízerőműveket is. Az eljárás lezárása után hivatalosan is igazolják, hogy ezek az objektumok évente mintegy 37 ezer tonnával csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást, ami lehetővé teszi a megfelelő nemzetközi karbonkreditek kibocsátását.
A folyamat ráadásul csak most kezd felgyorsulni. Új lacini vízerőművek nemzetközi regisztrációja is folyamatban van, miközben több zangilani projektet már külföldi szakértők vizsgálnak. Mindez azt mutatja, hogy nem elszigetelt beruházásokról, hanem egy teljes értékű, a nemzetközi klímapiachoz kapcsolódó „zöld” energiatermelési rendszer kialakításáról van szó.
Közvetlenül a területek felszabadítása után Ilham Aliyev azeri elnök stratégiai célként határozta meg, hogy a Karabahi és a Kelet-Zangezuri Gazdasági Körzet legyen az ország első „zöldenergia-övezete”. Néhány év alatt ez az elképzelés kézzelfogható formát öltött.
Ma éppen a vízenergia képezi a régió új energetikai modelljének alapját. A Terter, a Hakari és számos mellékfolyójuk jelentős vízkészleteinek felhasználásával Azerbajdzsán gyakorlatilag újjáépíti a felszabadított területek modern energiarendszerét.
Jól szemlélteti ezt a Lacini járás példája. Itt már tizenegy vízerőmű épült, amelyek összes beépített kapacitása 72,6 MW. A járás saját villamosenergia-igénye mindössze 8–10 MW, így a megtermelt környezetbarát energia nemcsak teljes egészében fedezi a helyi fogyasztást, hanem bekerül az országos villamosenergia-hálózatba is. Az év végéig további három, összesen 10,7 MW kapacitású vízerőmű átadását tervezik.
Különösen jelentősek a júliusban üzembe helyezett „Agbulag-1”, „Agbulag-2” és „Sejlanli” vízerőművek, amelyek a legkorszerűbb nemzetközi mérnöki szabványok alapján épültek. Az Ilham Aliyev elnök részvételével megnyitott létesítmények automatizált SCADA-irányítási rendszerrel rendelkeznek, és integrálódtak Azerbajdzsán egységes energiarendszerébe.
A három új erőmű együttesen évente több mint 200 millió kilowattóra környezetbarát villamos energiát termel majd. Ez évente mintegy 45 millió köbméter földgáz megtakarítását teszi lehetővé, miközben közel 80 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását előzi meg.
Különösen figyelemre méltó az „Agbulag-1” vízerőmű, amelyet több mint 2100 méteres magasságban, rendkívül nehéz hegyvidéki körülmények között, gyakorlatilag a semmiből építettek fel. Az ilyen projektek megvalósítása nemcsak az ország mérnöki képességeit bizonyítja, hanem azt is, hogy Azerbajdzsán a legnehezebben megközelíthető területeken is képes modern energetikai infrastruktúrát létrehozni.
Ugyanilyen fontos, hogy az új vízerőművek építése során kiemelt figyelmet fordítanak a környezetvédelemre. A „Sejlanli” vízerőmű tervezésekor például olyan mérnöki megoldásokat alkalmaztak, amelyek biztosítják a folyó természetes ökoszisztémájának megőrzését és a halak szabad vándorlását, miközben a turbinák minimálisra csökkentik a természetes vízjárásra gyakorolt hatást.
A karbonkreditek megszerzésének jelentősége jóval nagyobb annál, mint amilyennek első pillantásra tűnhet.
A világgazdaság egyre gyorsabban mozdul el egy olyan modell felé, amelyben az értéket nemcsak a megtermelt energia mennyisége határozza meg, hanem az is, mennyire környezetbarát módon állítják elő. A nemzetközi karbonkreditek egyfajta minőségi tanúsítvánnyá válnak, amely igazolja, hogy a projektek megfelelnek a legszigorúbb klímavédelmi követelményeknek.
Azerbajdzsán számára ez egyszerre több előnnyel jár.
Először is nő a megújulóenergia-projektek befektetési vonzereje.
Másodszor lehetőség nyílik a nemzetközi karbonkredit-piacon való részvételre, amelynek volumene a következő években várhatóan gyorsan növekedni fog.
Végül a tanúsítás megerősíti Azerbajdzsán pozícióit mint környezetbarát energia megbízható szállítója az európai partnerek számára, amelyek már most is egyre szigorúbb követelményeket támasztanak az importált termékek és energiaforrások karbonlábnyomával szemben.
Karabah így a Dél-Kaukázus egyik első olyan régiójává válik, ahol az új energetikai létesítményeket már eleve a nemzetközi klímavédelmi követelmények figyelembevételével hozzák létre, nem pedig évtizedekkel később próbálják azokhoz hozzáigazítani.
A vízenergia természetesen csak egy eleme a nagyszabású programnak.
Az Energiaügyi Minisztérium becslései szerint Karabah és Kelet-Zangezur megújulóenergia-potenciálja összesen mintegy 10 GW. Ebből több mint 7 GW a Dzsebrail, Füzuli, Zangilan és Gubadli járások napenergia-kapacitására, további mintegy 2 GW pedig Lacin és Kelbadzsar szélenergia-potenciáljára jut.
Ezért a vízerőművek mellett aktívan zajlik naperőművek és szélerőművek építése is.
Dzsebrailban a Nobel Energy két, egyenként 50 MW teljesítményű naperőművet épít Shams és Ufug néven, míg a BP a régió legnagyobb nemzetközi projektjét, egy 240 MW kapacitású naperőművet valósít meg.
Ezzel párhuzamosan folytatódik Kelbadzsar magashegyi térségeinek szélenergia-vizsgálata, ahol egy mintegy 240 MW kapacitású szélerőműpark építésének lehetőségét mérlegelik.
Az állami stratégia szerint 2030-ra a karabahi és kelet-zangezuri megújulóenergia-létesítmények beépített kapacitásának el kell érnie az 1,6 GW-ot, ami jelentősen meghaladja majd a régió saját szükségleteit.
Az átalakulás legfontosabb hatása messze túlmutat Karabah határain.
Azerbajdzsán következetesen egy teljesen új energetikai fejlődési modellt épít. A nap-, szél- és vízenergia széles körű alkalmazása lehetővé teszi, hogy az ország fokozatosan csökkentse a földgáz felhasználását a hazai villamosenergia-termelésben. A felszabaduló gázmennyiséget a Déli Gázfolyosón keresztül exportálhatják, erősítve az európai államok energiabiztonságát.
Baku emellett már most megteremti az alapokat nemcsak a földgáz, hanem közvetlenül a „zöld” villamos energia exportjához is.
A stratégia kulcseleme a Fekete-tengeren keresztül kiépülő energiakorridor lesz, amelyet Azerbajdzsán Grúziával, Romániával és Magyarországgal közösen valósít meg. A projekt egy nagyfeszültségű tenger alatti kábel megépítését irányozza elő, amely összekötheti a Dél-Kaukázus és az Európai Unió energiarendszereit. Azerbajdzsán hosszabb távon 3–4 GW, megújuló forrásokból előállított villamos energiát kíván Európába exportálni.
Ezért a „zöld” energiatermelés fejlesztése Karabahban nemcsak Azerbajdzsán, hanem a regionális energiabiztonsági rendszer egésze számára is stratégiai jelentőségűvé válik. A felszabadított területek fokozatosan a Dél-Kaukázus környezetbarát villamosenergia-termelésének egyik legfontosabb központjává alakulnak. Ez az energia képes lesz fedezni az ország belső igényeit, és egyúttal fontos részévé válhat a Kaszpi-térséget Európával összekötő jövőbeli transzregionális energiahídnak.
Ebben az összefüggésben az új vízerőművek nemzetközi karbonkreditek megszerzését célzó regisztrációja újabb bizonyíték arra, hogy Azerbajdzsán következetesen építi a jövő energetikáját. Minden új projekt nemcsak Karabah fejlődéséhez járul hozzá, hanem erősíti az ország szerepét is mint Európa egyik kulcsfontosságú energetikai partnere az új „zöld” korszakban.
