Azerbajdzsán következetesen bővíti az Európába irányuló energiaexport lehetőségeit. A már működő olaj- és gázexport mellett Baku fejleszti a megújulóenergia-termelést, valamint az európai piacra irányuló villamosenergia-szállításhoz szükséges infrastruktúrát. Ennek a stratégiának újabb eleme a Grúzián, Törökországon és Bulgárián áthaladó új szárazföldi energiakorridor.
Az ilyen útvonal létrehozásáról folyó tárgyalásokról Inga Phaladze, Grúzia gazdasági és fenntartható fejlődési miniszterhelyettese számolt be. Elmondása szerint a négy ország annak lehetőségét vizsgálja, hogy a régióból, elsősorban Azerbajdzsánból származó villamos energiát Grúzia, Törökország és Bulgária területén keresztül Európába juttassák.
Baku számára ez a projekt illeszkedik az energiaexport fejlesztésére már kialakított stratégiába. Azerbajdzsán növeli az Európába irányuló gázszállításokat, fejleszti a nap- és szélenergia-termelést, valamint részt vesz új villamosenergia-átviteli útvonalak létrehozásában. Az ilyen hosszú távú projektek megvalósítását Azerbajdzsán megbízható és kiszámítható energetikai partnerként kialakult hírneve is segíti, mivel az ország következetesen teljesíti vállalt kötelezettségeit.
Az új korridor célja, hogy összekapcsolja Azerbajdzsán, Grúzia, Törökország és Bulgária villamosenergia-rendszerét, és további útvonalat hozzon létre az Európába irányuló villamosenergia-szállítások számára. Azerbajdzsán számára ez egy újabb exportcsatorna, Grúzia, Törökország és Bulgária számára pedig regionális energetikai infrastruktúrában betöltött szerepük erősödését jelenti.
Ahhoz, hogy megértsük, miért foglal el Azerbajdzsán különleges helyet ebben a rendszerben, elegendő megvizsgálni, hogyan változik az ország saját energiaszektora.
Azerbajdzsán jelentős megújulóenergia-potenciállal rendelkezik. A szárazföldi szél- és napenergia műszaki potenciálját mintegy 135 GW-ra, a Kaszpi-tenger offshore szélenergia-potenciálját pedig további mintegy 157 GW-ra becsülik. Ez többszörösen meghaladja az ország jelenlegi szükségleteit, és alapot teremt mind a belföldi villamosenergia-termelés, mind az export fejlesztéséhez.
Az elmúlt években Azerbajdzsán jelentősen felgyorsította a megújuló energetika fejlesztését. 2023 októberében Garadaghban üzembe helyeztek egy 230 MW kapacitású naperőművet, amelyet a Masdar közreműködésével építettek. Az erőmű évente mintegy 500 millió kWh villamos energiát képes termelni, akár 110 millió köbméter földgázt takarítva meg, és évente mintegy 200 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását előzve meg. A következő nagy létesítmény a 240 MW kapacitású Khizi–Absheron szélerőműpark lett, amelyet az ACWA Power épített. Az erőmű éves termelési kapacitása mintegy 1 milliárd kWh, ami akár 220 millió köbméter földgáz megtakarítását és több mint 400 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátás csökkentését teszi lehetővé évente.
Ezzel párhuzamosan Azerbajdzsán az energiaszektor új szegmensét, a Kaszpi-tengeri offshore szélenergiát is fejleszti. 2023-ban Azerbajdzsán és az ACWA Power megállapodott egy legfeljebb 1,5 GW teljesítményű offshore projekt kidolgozásáról, 2024-ben pedig az ACWA Power, a Masdar és a SOCAR Green megkezdte annak vizsgálatát, hogy összesen 3,5 GW kapacitású offshore szélerőműparkokat hozzanak létre.
Különleges helyet foglal el ebben a stratégiában Karabah és Kelet-Zangezur, amelyeket „zöldenergia-zónákká” nyilvánítottak. Ezeken a területeken folytatódik a vízerőművek helyreállítása és építése, valamint naperőművek és más megújulóenergia-létesítmények kialakítása. Ezzel egyidejűleg létrejön az az infrastruktúra is, amely az új termelőkapacitásokat bekapcsolja az ország villamosenergia-rendszerébe.
Azerbajdzsán 2030-ra több gigawattra kívánja növelni a megújulóenergia-kapacitást, jelentősen emelve annak részarányát az energiarendszerben. 2026 májusában az Energiaügyi Minisztérium azt is közölte, hogy 2035-ig 8 GW megújulóenergia-kapacitás létrehozását tervezik, belföldi fogyasztásra és exportra egyaránt.
Ennek a stratégiának a gazdasági jelentősége különösen fontos egy olyan ország számára, amely továbbra is jelentős olaj- és gázexportőr. Minél több villamos energiát állítanak elő Azerbajdzsánban nap-, szél- és vízenergiából, annál több földgáz válik exportálhatóvá. A megújuló energia fejlesztése így egyben a hagyományos energiaexport lehetőségeit is bővíti.
Az új termelőkapacitások külföldi piacokra juttatásához Azerbajdzsán egyszerre több energetikai útvonalat is fejleszt.
Ezek egyike az Azerbajdzsán–Grúzia–Törökország–Bulgária korridor. 2025 áprilisában a négy ország együttműködési memorandumot írt alá a „zöld” villamos energia továbbításáról és kereskedelméről, 2026 májusában pedig megtartották a projekt harmadik miniszteri találkozóját. A felek akkor megállapodtak abban, hogy felgyorsítják a munkát és elkészítik a megvalósítás ütemtervét.
Egy másik útvonal már előrehaladottabb szakaszban van. Ez a Black Sea Energy „zöld” energiakorridor, amely Azerbajdzsánt Grúziával, Romániával és Magyarországgal kötné össze. A fejlesztéséről szóló stratégiai partnerségi megállapodást még 2022 decemberében írták alá.
A projekt egy Fekete-tenger alatti villamosenergia-kábel megépítését irányozza elő. A kábel hossza meghaladja az 1155 kilométert, kapacitása pedig elérheti az 1300 MW-ot. 2026 júliusában hivatalosan bejelentették a projekt megvalósíthatósági tanulmányának befejezését. A következő szakasz a megvalósítás előkészítése és a végleges beruházási döntés meghozatala.
Egy másik irány Közép-Ázsiához kapcsolódik. Baku, Asztana és Taskent fejleszti a „Közép-Ázsia–Azerbajdzsán” projektet, amely lehetővé tenné a Kazahsztánban és Üzbegisztánban megtermelt megújuló villamos energia Kaszpi-tengeren keresztüli Azerbajdzsánba juttatását, majd továbbítását az európai piac felé. 2026 márciusában Bakuban megkezdődött a projekt megvalósíthatósági tanulmányának első szakasza az Ázsiai Fejlesztési Bank és az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank részvételével.
Mindeközben Azerbajdzsán és Európa energetikai együttműködésének alapját továbbra is az olaj és a gáz képezi. A Baku–Tbiliszi–Ceyhan kőolajvezetéken keresztül a világpiacokra nemcsak azerbajdzsáni olaj, hanem más kaszpi-tengeri országok, köztük Kazahsztán kőolaja is eljut. A Déli Gázfolyosón keresztül a földgáz európai országokba érkezik, miközben a szállítások földrajzi lefedettsége folyamatosan bővül. Jelenleg tíz európai uniós ország kap azerbajdzsáni gázt, 2025-ben pedig az Európába irányuló szállítások volumene 12,8 milliárd köbmétert tett ki.
Az olaj- és gáziparban kialakított többéves együttműködés alapot teremtett az új energetikai projektek számára. Az európai országok már ma is használják az azerbajdzsáni energiaútvonalakat, az új megállapodások pedig ezt a partnerséget kiterjesztik a megújuló energiára és a villamosenergia-szektorra is. Az ilyen nagy léptékű projektek esetében különösen fontos a megállapodások stabilitása, a következetes végrehajtás és a partnerek közötti bizalom.
Azerbajdzsán energiarendszere ma saját kitermelési és termelési kapacitásokat, tranzitútvonalakat és új „zöldenergia”-projekteket fog össze. Az olaj csővezetékeken keresztül jut a világpiacokra, a gáz a Déli Gázfolyosón keresztül érkezik Európába, a kazah kőolaj pedig azerbajdzsáni infrastruktúrát használ. A következő irányt a Közép-Ázsiából érkező „zöld” villamosenergia-áramlások, valamint az Azerbajdzsánban termelt megújuló energia exportja jelentik.
Éppen ezért a Grúzián, Törökországon és Bulgárián átvezető korridorról folyó jelenlegi tárgyalások jelentősége túlmutat egyetlen projekten. Azerbajdzsán számára ez lehetőséget teremt arra, hogy növekvő nap- és szélenergia-kapacitásait összekapcsolja az európai kereslettel. Európa számára pedig új villamosenergia-forrást és egy további szállítási útvonalat biztosít.
Azerbajdzsán legfontosabb erősségévé végső soron az válik, hogy képes összekapcsolni a termelőket, a piacokat és a szállítási útvonalakat. Az ország a Kaszpi-tenger és Európa között helyezkedik el, saját termelőkapacitással, fejlett exportinfrastruktúrával és azzal a lehetőséggel rendelkezik, hogy a régió más államaiból érkező energiaáramlásokat is fogadja és továbbítsa. Az új projektek tovább erősítik ezt a rendszert, és bővítik Azerbajdzsán lehetőségeit az európai irányban.
Európa számára Azerbajdzsán egyre fontosabb támaszává válik az energiastabilitásnak. Az együttműködés évei során felhalmozott bizalom új beruházásokban, termelőkapacitásokban és útvonalakban ölt testet. Ez a következetes politika tovább erősíti Azerbajdzsán pozícióját megbízható és kiszámítható partnerként, valamint növeli szerepét Európa energiabiztonságának egyik garanciájaként.
