Azerbajdzsánban kedvező befektetési környezet alakult ki. A stabilitás, a sikeres reformok, a fejlett jogszabályi háttér és más fontos tényezők növelik az ország befektetési vonzerejét.
Az Azerbajdzsánban működő ipari övezetekben kedvező és fenntartható feltételeket teremtettek a magas versenyképességű ipari termelés fejlesztéséhez. A rezidensek olyan területeken működhetnek, amelyeket az állam teljes mértékben ellátott a szükséges mérnöki és közmű-infrastruktúrával, köztük villamos energiával, gázzal, vízzel, utakkal, kommunikációs kapcsolatokkal és más szolgáltatásokkal.
Az ipari parkok rezidensei széles körű adó- és vámkedvezményekben részesülnek. A regisztráció napjától számított tíz évig mentesülnek a nyereség-, vagyon- és földadó alól. A termelési célra importált gépek, technológiai berendezések és felszerelések tíz évig mentesek az általános forgalmi adó és a vámok alól. Ezek és más tényezők tartós tőkebeáramlást biztosítanak. Az Állami Statisztikai Bizottság adatai szerint az idei év január-júliusi időszakában az előző év azonos időszakához képest reálértéken 1,9 százalékkal nőtt Azerbajdzsán nem olaj- és gázipari szektorába irányuló beruházások volumene, és elérte a 7 milliárd 403,3 millió manatot.
A beruházások növekedése mellett egyre fontosabb a projektek hatékonyabb kiválasztása, prioritásuk meghatározása és megvalósításuk felgyorsítása. Ez az igény vezetett egy új intézményi mechanizmus létrehozásához Azerbajdzsán befektetési politikájában. A Miniszteri Kabinet 2026. június 1-jei rendeletével olyan bizottság jött létre, amelynek feladata a gazdaság szempontjából különösen jelentős stratégiai beruházási projektek gyorsított megvalósítása, az egységes tervezési és végrehajtási megközelítés alkalmazása, valamint a tárcaközi koordináció erősítése.
A stratégiai beruházási projektek előzetes listáját a Gazdasági Minisztérium állítja össze, majd a potenciális projektek listáját a bizottság elé terjesztik. A bizottság objektív elemzési kritériumok alapján, „gyorsított eljárásban” választja ki és értékeli a stratégiai projekteket. Ez a nagy beruházási projektek megvalósítási idejét várhatóan mintegy 30-40 százalékkal csökkentheti.
Az új mechanizmus lényege, hogy a stratégiai jelentőségű beruházási projektek összehangoltabb és egységes megközelítéssel valósuljanak meg. A nagy projektek számos területet érintenek, és gyors, koordinált döntéseket igényelnek a földhasználat, az infrastruktúra, az energiaellátás, az építés, a környezetvédelem, a vám, az adózás, a közlekedés és más kérdések terén. Ezért a bizottságban a gazdaságért, pénzügyekért, energiáért, környezetvédelemért, igazságügyért, munkaügyért, rendkívüli helyzetekért, mezőgazdaságért, digitális fejlesztésért és közlekedésért, vámügyekért, várostervezésért és más területekért felelős állami szervek is képviseltetik magukat. A széles intézményi részvétel lehetővé teszi, hogy a stratégiai projekteket több szempontból vizsgálják, és gyorsabban hangolják össze a különböző hatóságok közötti kérdéseket.
A stratégiai beruházási projektekre alkalmazandó „gyorsított eljárás” így hozzájárul a megvalósítás felgyorsításához.
