Azerbajdzsán és Olaszország a gazdasági együttműködés bővítésére törekszik, különös figyelmet fordítva a nyersanyagok feldolgozására, a modern technológiákra és új termelőüzemek létrehozására. Baku számára ez lehetőséget kínál arra, hogy nagyobb bevételhez jusson saját erőforrásaiból, fejlessze iparát, és magas hozzáadott értékű termékeket állítson elő. Róma számára a stratégiai jelentőségű nyersanyagokhoz való hozzáférés megerősítése és az olasz vállalatok azerbajdzsáni jelenlétének bővítése a cél.
A partnerség új szakaszát a kritikus fontosságú nyersanyagok területén folytatandó stratégiai együttműködésről szóló közös nyilatkozat rögzíti, amelyet Mikayil Jabbarov azerbajdzsáni gazdasági miniszter olaszországi munkalátogatása során írtak alá. A megállapodás különös jelentőséget kap a modern ipar, az energetika és a csúcstechnológiák számára szükséges anyagok iránti növekvő kereslet fényében.
A megállapodás célja az ipari partnerség bővítése, Azerbajdzsán nyersanyag-potenciáljának összekapcsolása Olaszország technológiai tapasztalatával, a feldolgozókapacitások fejlesztése és magas hozzáadott értékű termékek előállítása.
A meglévő gazdasági kapcsolatok nagysága jól mutatja az együttműködés új szakaszában rejlő lehetőségeket. Azerbajdzsán és Olaszország kereskedelmi forgalma 2025-ben elérte a nyolcmilliárd eurót. A felek most ezt az összeget több mint tízmilliárd euróra kívánják növelni.
Olaszország továbbra is az azerbajdzsáni export legnagyobb felvevőpiaca. A kétoldalú kereskedelem ugyanakkor jelenleg nagymértékben függ az energiaszektortól. Az olaj- és gázszállítások szilárd alapot teremtettek a kapcsolatoknak, más ágazatok fejlesztése azonban sokszínűbbé teheti a gazdasági partnerséget.
Jó példa erre a Transzadriai Gázvezeték (TAP). Az olasz külügyminisztérium adatai szerint 2021 és 2025 között csaknem 48 milliárd köbméter azerbajdzsáni földgáz érkezett ezen keresztül Olaszországba. Róma számára ez az energiaellátás diverzifikálásának egyik eszköze, Baku számára pedig fontos csatorna az európai piac eléréséhez.
A két ország most a hagyományos energetikai modellen túl is bővíteni kívánja együttműködését. A figyelem középpontjába a kritikus fontosságú nyersanyagok, a bányászat, a kohászat, a mesterséges intelligencia, a digitális infrastruktúra és az információs technológiák kerültek.
Ez jelentős fordulatot jelent a gazdasági kapcsolatokban. Minél több ágazat kapcsolódik be az együttműködésbe, annál szélesebb lehetőségek nyílnak a vállalkozások, a beruházások és az új termelőüzemek előtt.
Az új nyilatkozat jelentőségének megértéséhez elegendő körülnézni a modern világban. Az elektromos járművekhez, akkumulátorokhoz, elektronikai eszközökhöz, energetikai berendezésekhez és számos más korszerű technológiához meghatározott ásványokra és fémekre van szükség.
A szükséges anyagok megbízható ellátása nélkül sok ipari vállalat zavartalan működése nem biztosítható. Ezért a fejlett gazdaságok igyekeznek diverzifikálni nyersanyagforrásaikat, csökkenteni a kevés beszállítótól való függőségüket, és ellenállóbb termelési láncokat kialakítani.
Olaszország számára az Azerbajdzsánnal való együttműködés további lehetőségeket nyit ezen a területen. Azerbajdzsán számára pedig kilátásokat teremt a külföldi technológiák bevonására és az ipari feldolgozás bővítésére.
Fontos megérteni, hogy a gazdasági előnyt nem kizárólag a természeti erőforrások megléte határozza meg. Legalább ilyen fontos, hogy az ország mit képes saját maga előállítani ezekből. A nyersanyag értékesítése egy lehetőség. Annak feldolgozása, ipari alapanyag előállítása, késztermékek gyártásában történő felhasználása, majd exportálása már a gazdasági tevékenység egészen más szintjét jelenti.
Minél több termelési szakasz zajlik az országon belül, annál nagyobb lehetőség nyílik munkahelyteremtésre, a mérnöki szaktudás fejlesztésére és további nyereség elérésére.
Éppen ezért érdekes Azerbajdzsán számára a kritikus fontosságú nyersanyagok területén folytatott együttműködés. Ez az iparfejlesztés és a nyersanyagokon kívüli export bővítésének egyik eszközévé válhat.
Olaszország fejlett iparral, jelentős mérnöki szakértelemmel és az energetikai berendezések, a kohászat, a gépgyártás, valamint a termelésautomatizálás területén működő vállalatokkal rendelkezik.
Azerbajdzsán számára ez lehetőséget jelent olyan berendezések, technológiai megoldások és tapasztalatok bevonására, amelyek szükségesek a vállalatok korszerűsítéséhez és új termelési kapacitások létrehozásához.
A római tárgyalásokon különböző gazdasági ágazatokban működő vállalatokkal való együttműködés lehetőségeit vitatták meg. Ezek között szerepelt az energetikai Eni, Snam és Saipem, az ipari Ansaldo Energia, a kohászati Danieli, valamint a digitális szektorban tevékenykedő TIM és Aruba.
Külön figyelmet fordítottak az AzerGold vállalattal, valamint az alumínium- és acélipari cégekkel való együttműködés lehetőségeire. Szó esett berendezések szállításáról, az anyagok feldolgozásáról és újrafelhasználásáról, valamint az üzemek korszerűsítéséről.
Az azerbajdzsáni vállalatok lehetséges projekteket mutattak be olasz partnereiknek, az üzleti szereplők pedig kétoldalú találkozókat tartottak.
Azerbajdzsán megfelelő adottságokkal rendelkezik egy ilyen partnerség fejlesztéséhez. Az országnak közlekedési és logisztikai infrastruktúrája, ipari parkjai, valamint a beruházások vonzására és a termelés fejlesztésére létrehozott Alati Szabad Gazdasági Övezete van.
Ezek a helyszínek érdekesek lehetnek azoknak a külföldi vállalatoknak, amelyek Azerbajdzsánt termelőüzemek létesítésére, anyagfeldolgozásra és a regionális piacokra irányuló szállítások megszervezésére alkalmas helyszínként vizsgálják.
A római találkozókon az olasz technológiák és berendezések alkalmazási lehetőségeit, valamint a kölcsönös beruházások kilátásait is megvitatták. Külön területként szerepelt a mesterséges intelligencia ipari alkalmazása, az adatközpontok fejlesztése és a nagy teljesítményű számítástechnikai rendszerek kiépítése.
Első pillantásra a kritikus fontosságú nyersanyagok és a mesterséges intelligencia teljesen különböző témáknak tűnnek. A modern gazdaságban azonban szorosan összekapcsolódnak. Az iparnak egyszerre van szüksége anyagokra, berendezésekre, digitális irányítási rendszerekre és képzett szakemberekre.
Olaszországnak is nyomós okai vannak az Azerbajdzsánnal való együttműködés bővítésére. Az olasz fél adatai szerint 2025-ben az Olaszországból Azerbajdzsánba irányuló áruexport 432 millió eurót tett ki. Az Olasz Iparszövetség, a Confindustria elemzőközpontja ugyanakkor több mint 110 millió euróra becsüli az olasz export további növekedési lehetőségét.
Az olasz vállalatok számára az azerbajdzsáni piac a berendezések, technológiák és ipari termékek értékesítésének fontos terepe. A közös projektek emellett új lehetőségeket teremthetnek a régió piacain való működéshez.
A beruházások kérdése is különös jelentőséget kap. A tárgyalásokon megvitatták az olasz berendezéseket és technológiákat alkalmazó projektek finanszírozási lehetőségeit, többek között az Azerbajdzsáni Vállalkozásfejlesztési Alap és az exporthitelezéssel, valamint exporthitel-biztosítással foglalkozó olasz SACE ügynökség részvételével.
A felek emellett megvizsgálták az Azerbaijan Investment Holding és az olasz fejlesztési és beruházási intézmény, a Cassa Depositi e Prestiti közötti befektetési együttműködés kilátásait.
A cél tehát a két ország vállalatai, befektetői és pénzügyi szervezetei közötti szorosabb kapcsolatok feltételeinek megteremtése.
Fontos esemény lesz a 2026 végéig Bakuban megrendezni tervezett olasz–azerbajdzsáni üzleti fórum. Ez további lehetőséget biztosíthat a beruházási kezdeményezések megvitatására és a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok kialakítására.
Azerbajdzsán következetesen erősíti stratégiai partneri szerepét Európában, földrajzi elhelyezkedését, erőforrás-potenciálját és kialakult nemzetközi kapcsolatait a gazdasági fejlődés konkrét lehetőségeivé alakítva. Az Olaszországgal kötött új megállapodás megerősíti, hogy Baku érdekei messze túlmutatnak az energiahordozók exportján: az ország modern termelőüzemek fejlesztésére, fejlett technológiák bevonására és magas hozzáadott értékű termékek előállítására törekszik.
Azerbajdzsán számára ez az ipari potenciál erősítéséhez, a nyersanyagokon kívüli export bővítéséhez és a nemzetgazdaság versenyképességének növeléséhez vezető út. Olaszország törekvése a Bakuval folytatott együttműködés elmélyítésére ugyanakkor azt mutatja, hogy Azerbajdzsán megbízható partnerként keresett szereplő a változó világgazdaságban.
A legfontosabb feladat most az, hogy a megállapodásokat konkrét projektekkel, beruházásokkal és új termelési kapacitásokkal töltsék meg. Éppen ezek az eredmények tehetik lehetővé Azerbajdzsán számára gazdasági önállóságának erősítését, növekedési lehetőségeinek bővítését és jelentős szerepének újbóli megszilárdítását a formálódó nemzetközi ipari és kereskedelmi kapcsolatokban.
