Azerbajdzsán energetikai fókusza egyre inkább elmozdul a fosszilis tüzelőanyagoktól a megújuló források, különösen a tengeri szélenergia és a hidrogén felé. Ez a váltás nemcsak az ország számára, hanem NATO és Európa energiabiztonsága szempontjából is új távlatokat nyit.
A COP29 klímacsúcson az állami olajvállalat SOCAR és két közel-keleti energetikai óriás, az ACWA Power (Szaúd-Arábia) és a Masdar (Egyesült Arab Emírségek) 3,5 GW kapacitású tengeri szélerőmű-projekt elindításáról írtak alá megállapodást. A cél, hogy Azerbajdzsán 2030-ra villamosenergia-termelésének legalább 30%-át megújuló forrásból fedezze, ebből 4 GW exportálásra kerülne.
Azerbajdzsán a világ egyik legnagyobb tengeri szélenergia-potenciáljával rendelkezik, a Kaszpi-tenger a számítások szerint akár 157 GW kapacitásra is alkalmas lehet.
A Masdar és a SOCAR emellett nap- és szélenergia-projekteken is dolgozik. Továbbá a SOCAR tervezi a „kék hidrogén” előállítását földgázból, míg az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank „zöld hidrogén” projektek kutatásait támogatja az országban. A hidrogén kulcsszerepet játszhat az EU 2050-es karbonsemlegességi céljaiban.
A megújuló energia kiépítéséhez kapcsolódik a „Zöld Dél Korridor” terve, amely a meglévő gázvezeték-rendszert egészítené ki, csökkentve Európa orosz energiahordozóktól való függőségét.
A NATO-nak az új energia-infrastruktúra – például tengeri szélerőművek, kábelek – védelmére is figyelmet kell fordítania, hiszen az orosz energiafüggőségből való kilépés nem csupán gazdasági, hanem geopolitikai kérdés is.
A NATO számára Azerbajdzsán egyre fontosabb partner lehet – nemcsak a régió stabilitása, hanem az európai energiatérkép átrendezése szempontjából is.
Forrás: https://report.az/
Kép: https://report.az/
