Az Európai Unió tagállamainak befektetői közül több mint 70% tervezi tevékenysége bővítését Azerbajdzsánban, míg további 22% a jelenlegi szinten kívánja folytatni működését – derül ki az EU 2024-es azerbajdzsáni üzleti környezetéről szóló áttekintéséből, amelyet a Report hírügynökség ismertetett.
A dokumentum szerint, bár a geopolitikai feszültségek egyszerre gyakorolnak pozitív és negatív hatást a gazdaságra, az uniós befektetők érdeklődése Azerbajdzsán iránt folyamatosan növekszik. Míg 2021-ben a válaszadók 80%-a választotta volna újra Azerbajdzsánt befektetési célpontként, 2024-re ez az arány 92%-ra emelkedett.
A hagyományos ágazatok – mint a kőolaj- és földgázipar, illetve a bányászat – továbbra is stabilan tartják pozíciójukat. Ugyanakkor a legdinamikusabb növekedési terveket a megújuló energia, az építőipar és az információs-kommunikációs technológiák (IKT) területén regisztrálták.
A jelentés kiemeli, hogy 2021 és 2024 között Azerbajdzsán üzleti környezete stabil makrogazdasági háttérrel formálódott. Az erős külkereskedelmi pozíció és a költségvetési többlet hozzájárult a gazdasági stabilitáshoz. Bár az olaj- és gázipar továbbra is kulcsszerepet játszik, az ország aktívan ösztönzi a gazdasági diverzifikációt, különös figyelmet fordítva a „zöld energiára”, a mezőgazdaságra, a turizmusra és az IKT szektorra.
Az építőipar különösen élénken fejlődött 2022–2023-ban, amit jelentős állami beruházások is segítettek a Karabah és Kelet-Zangezur térségek újjáépítésében. Bár 2024-ben a növekedés üteme lassult, az ágazat aktivitása továbbra is magas maradt.
A közvetlen külföldi befektetések legnagyobb része továbbra is a bányászati szektorba áramlik. Az IKT ágazat is bővül, bár lassabb ütemben. A geopolitikai változások közepette a közlekedés és logisztika stratégiai jelentőséggel bír, miközben az alternatív útvonalak szerepe is egyre nő.
A megújulóenergia-szektor a dekarbonizációs állami politika hatására látványos növekedést mutat. Azerbajdzsán célja, hogy 2030-ig az „zöld energia” aránya elérje a 35,5%-ot az energiamixben. Emellett az ország olyan projekteken keresztül is fejleszti az áramexportot, mint a Kaszpi–Fekete-tenger energiafolyosó.
A mezőgazdasági ágazatban a korábbi nehézségek ellenére mára stabilitás uralkodik. Az ország jelenleg az ágazat ellenálló képességének és versenyképességének erősítésére összpontosít.
A jelentés szerzői hangsúlyozzák, hogy Azerbajdzsán kedvező üzleti környezetét több tényező határozza meg: a stratégiai földrajzi elhelyezkedés, a közlekedési és gazdasági kapcsolatok fejlődése, a politikai és társadalmi stabilitás, valamint a gazdaságpolitika kiszámíthatósága.
A befektetők számára a legfőbb vonzerőt a belföldi piac elérhetősége, stratégiai partnerségek és szövetségek kialakítása, valamint a regionális piacokhoz és szabadkereskedelmi övezetekhez való hozzáférés jelenti. További előnyként említik a költséghatékonyságot, az adókedvezményeket, a digitális infrastruktúra fejlődését, illetve az elektronikus állami szolgáltatások pozitív megítélését.
A kormány legutóbbi lépései közé tartozik az új befektetési törvény elfogadása, az adókedvezmények révén az üzleti környezet javítása, valamint az üzleti tevékenység ösztönzését célzó reformok megvalósítása.
A jelentés külön kiemeli Azerbajdzsán szerepét az Európa és Ázsia közötti legfontosabb tranzitútvonalat jelentő Középső Folyosóban. Ugyanakkor hangsúlyozza: a versenyképesség növelése érdekében további infrastrukturális fejlesztésekre, digitalizációra és a bürokratikus akadályok csökkentésére van szükség.
A „zöld gazdaság” és a fenntartható gyakorlatok fejlesztése szintén Azerbajdzsán prioritásai közé tartozik, összhangban az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaival. „A kormány célja, hogy pénzügyi és szabályozási eszközökkel, adókedvezményekkel és a humántőkébe történő beruházásokkal tovább erősítse a vállalkozások támogatását” – áll a jelentésben.
Forrás: https://report.az/
Kép: https://report.az/
