A Nyugat-Azerbajdzsáni Közösség* (a továbbiakban közösség) élesen bírálta Örményország Külügyminisztériumának 2025. június 23-án kiadott nyilatkozatát az egykori Nyugat-Azerbajdzsán területek vonatkozásában.
- *[A cikk megértése szempontjából fontos megjegyezni, hogy Zangezur (Dél-Örményország) korábban nyugat-azerbajdzsáni terület volt, melyet Örményországhoz csatoltak 1920-1921-ben, mellyel exklavé területté tették Nahicsevánt (mai nyugat-azerbajdzsáni exklávé országrész). Az egykori nyugat-azerbajdzsániakat (250-300 ezer fő) az első karabahi háború (1988-1994) során telepítették ki Örményország területéről (korábban Nyugat-Azerbajdzsán).]
A közösség az AZERTAC hírügynökséghez eljuttatott közleményében hangsúlyozta, hogy Örményország nyilatkozatában valótlan állításokat fogalmazott meg, miszerint a nyugat-azerbajdzsáni lakosok önként hagyták el Örményországot, kártérítést kaptak, valamint az azerbajdzsáni kulturális örökség védelmet élvez az országban.
A közösség közleménye szerint a Nyugat-Azerbajdzsáni Közösség, amely az Örményországból erőszakkal kitelepített azerbajdzsániakat tömöríti, határozottan visszautasítja ezeket az állításokat, hamisnak és félrevezetőnek minősítve azokat. A közösség emlékeztetett arra, hogy az azerbajdzsáni lakosság kitelepítése állami erőszakszervezetek közvetlen részvételével, kényszerrel történt, amelynek során 1988 novemberének végén és decemberének elején mindössze egy hét alatt mintegy 300 ezer ember kényszerült elhagyni otthonát és menekülni Azerbajdzsánba. A kitelepítés során 216 azerbajdzsánit megöltek, ami a közösség szerint egyértelműen bizonyítja az erőszakos deportálás tényét.
A közlemény kitért arra is, hogy Levon Ter-Petroszján, Örményország volt elnöke "történelmi sikerként" jellemezte az azerbajdzsániak kiűzését, ami alátámasztja, hogy a kitelepítés Örményország hivatalos állampolitikájának része volt.
A közösség továbbá cáfolta azt az örmény állítást is, miszerint kártérítést fizettek volna a kitelepítetteknek a visszatérés jogáról való lemondás fejében. Mint írják, ezt az állítást először 2023 augusztusában fogalmazta meg az örmény miniszterelnök, ám a mai napig semmilyen bizonyíték nem került elő ennek alátámasztására.
A muszlim kulturális örökséggel kapcsolatban a közlemény rámutatott, hogy Örményország területén az egykor hivatalosan nyilvántartott 269 mecsetből 268-at elpusztítottak, továbbá csaknem 700 muszlim temetőt is eltüntettek.
A Nyugat-Azerbajdzsáni Közösség szerint az örmény kormány hazugságokra alapozva tagadja a visszatéréshez való jogot, elzárkózik a párbeszédtől, és ezzel bizonyítja, hogy nem őszinte a béke és megbékélés iránti szándéka. Hangsúlyozták: az örmény vezetés ezzel gyakorlatilag továbbviszi az előző rezsimek kitelepítési politikáját.
A közösség ismételten kijelentette, hogy folytatja a küzdelmet az igazság helyreállításáért, az erőszakkal elűzött nyugat-azerbajdzsániak hazatéréséért, a megsemmisített kulturális örökség újjáépítéséért, valamint az emberiesség elleni bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonásáért.
A Nyugat-Azerbajdzsáni Közösség felszólította a nemzetközi közösséget, hogy gyakoroljon nyomást az örmény kormányra destruktív politikájának feladásáért, és arra kérte az államokat és nemzetközi szervezeteket, hogy ítéljék el az örmény külügyminisztérium 2025. június 23-i nyilatkozatát mint az etnikai diszkriminációra épülő állampolitika bizonyítékát.
Forrás: https://azertag.az/
Kép: https://azertag.az/
