Baku és London kapcsolatai már rég túlmutatnak a hagyományos olaj- és gázipari együttműködésen, amit jól példáz az Energiaügyi Minisztériumban tartott legutóbbi találkozó is. Parviz Shahbazov energiaügyi miniszter fogadta Duncan Normant, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának azerbajdzsáni rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. A felek az együttműködés teljes spektrumát áttekintették, a hagyományos szénhidrogén-ágazattól a tiszta energián és a dekarbonizáción át az összekapcsolt villamosenergia-hálózatok kialakításáig.
A hangsúly ma egyre inkább a tiszta energiára, a dekarbonizációra, a villamosításra és a nemzetközi energiafolyosók fejlesztésére helyeződik. Az együttműködés új szakaszának egyik legszemléletesebb példája a bp-vel közösen épülő dzsabrayili naperőmű. A tárgyalásokon külön figyelmet fordítottak az olaj- és gázipari infrastruktúra villamosítására is, amelyet az energetikai átmenet fontos részének tekintenek. A napirend középpontjában azonban a zöldenergia-folyosók és a villamosenergia-hálózatok közötti összeköttetések fejlesztése állt. A felek különösen a „Kaszpi-tenger – Fekete-tenger – Európa” zöldenergia-folyosót vitatták meg. Az azerbajdzsáni fél tájékoztatást adott a kezdeményezés jelenlegi állásáról, a megvalósíthatósági tanulmány eredményeiről és a projekt iránti növekvő nemzetközi érdeklődésről.
Shahbazov korábban már konkrét célokat is megjelölt. Elmondása szerint Azerbajdzsán arra számít, hogy 2032-ig elindulhat a „Közép-Ázsia – Azerbajdzsán” zöldenergia-folyosó és a Black Sea Energy energiafolyosó első üteme.
Ezek a tervek a már elvégzett munkára épülnek. 2024 májusában Azerbajdzsán, Románia, Grúzia és Magyarország energetikai rendszerirányítói – az Azerenerji, a Transelectrica, a Georgian State Electrosystem és az MVM – memorandumot írtak alá egy közös vállalat létrehozásáról. Ugyanezen év szeptemberében megtették a következő lépést: részvényesi megállapodást kötöttek a Green Energy Corridor Power Company létrehozásáról, amelynek feladata a Black Sea Energy tenger alatti villamoskábel-projekt megvalósítása.
Lényegében egyetlen lánc egymáshoz kapcsolódó elemeiről van szó. A Kaszpi-tenger fenekén lefektetendő kábel és a Black Sea Energy kábele egy nagyszabású energetikai híd részeivé válhatnak, amely Közép-Ázsiából a Kaszpi- és a Fekete-tengeren keresztül Európába vezet. A Black Sea Energy projektet egy szélesebb infrastrukturális program részeként kezelik, amelynek célja a Kaszpi-térség és Európa energiarendszereinek összekapcsolása. Az ilyen tenger alatti rendszerösszekötők már bizonyították hatékonyságukat: lehetővé teszik a villamos energia nagy távolságokra történő továbbítását és a megújuló energiaforrások integrálását a közös energiarendszerbe.
Baku stratégiája világos. Az ország, amelynek gazdasága hosszú időn keresztül jelentős előnyökhöz jutott a szénhidrogénekből származó bevételekből, felismeri, hogy nem támaszkodhat korlátlan ideig olajvagyonára. Az energiaszektor diverzifikálása ezért nem annyira környezetvédelmi gesztus, mint inkább a gazdaság hosszú távú fenntarthatóságának kérdése. A dekarbonizáció irányába haladó London számára Azerbajdzsán fontos partner egy olyan régióban, ahol az európai és ázsiai érdekek találkoznak.
A cél a Kaszpi-térség és Európa energiarendszereinek fizikai összekapcsolása. A történelem azt mutatja, hogy az ilyen léptékű projektek nemcsak az energiapiacokra, hanem a geopolitikára is hatással vannak. A tenger alatti kábel minden kilométere több egy mérnöki teljesítménynél. Újabb kapcsolatot teremt, amely szorosabban köti a régiót az európai piachoz és tágabb értelemben a nyugati gazdasági térhez. Baku készsége a brit vállalatok bevonására azt is jelzi, hogy hosszú távú együttműködésre törekszik kipróbált és megbízható partnerekkel, nem pedig egyszeri ügyletekre.
A modern világban a geopolitikai befolyást már nem kizárólag a katonai erő vagy a természeti erőforrások határozzák meg. Egyre fontosabbá válik az országok képessége arra, hogy tartós kapcsolatokat biztosítsanak, elősegítsék a gazdasági integrációt, és garantálják az energia, az áruk és az információ biztonságos áramlását.
A stratégia alapja annak felismerése, hogy a jelenlegi geopolitikai és geoökonómiai körülmények között maga az összekapcsoltság is stratégiai infrastruktúrává válik. Ezt csővezetékek, villamosenergia-összeköttetések, optikai hálózatok és multimodális közlekedési folyosók alkotják. Azerbajdzsán számára ez a Középső Folyosó – a Transzkaszpi Nemzetközi Szállítási Útvonal – megerősítését jelenti a zöldenergia-folyosók párhuzamos fejlesztésével.
E stratégia egyik legfontosabb iránya a zöldenergia-folyosók létrehozása a Középső Folyosó közlekedési útvonala mentén. A Kínát és Közép-Ázsiát a Kaszpi-térségen és a Dél-Kaukázuson keresztül Európával összekötő Középső Folyosó gyorsan felértékelődik a hagyományos kereskedelmi útvonalak alternatívájaként. A más régiókban tapasztalható geopolitikai instabilitás fokozta a logisztikai hálózatok diverzifikálása iránti nemzetközi érdeklődést, és egyedülálló lehetőséget teremtett Azerbajdzsán számára, hogy az eurázsiai kereskedelem stratégiai tranzitcsomópontjává váljon.
A „Kaszpi-tenger – Fekete-tenger – Európa” és az „Azerbajdzsán – Törökország – Európa” zöldenergia-folyosók, valamint a Transzkaszpi folyosó és a Kelet–Nyugat útvonal révén Azerbajdzsán és Közép-Ázsia megújulóenergia-potenciálja egységes rendszerben kapcsolódik össze. Az optikai infrastruktúrával együtt ezek a projektek hosszú távú, diverzifikált hidat teremtenek a villamos energia és az információ továbbítására a régió és Európa között.
Ilham Aliyev elnök korábban hangsúlyozta, hogy Azerbajdzsán tiszta környezetű és zöld növekedést biztosító országgá alakítása a 2030-ig tartó társadalmi-gazdasági fejlődés öt legfontosabb nemzeti prioritásának egyike.
A szárazföldi megújuló energiaforrások műszaki potenciálját Azerbajdzsánban 135 GW-ra becsülik. A Kaszpi-tenger azerbajdzsáni szektorában a szélenergia műszaki potenciálja 157 GW. Jelenleg összesen 2070 MW kapacitású megújulóenergia-erőmű működik az országban. Ebből 1443,5 MW vízerőművekből, 306,5 MW szélerőművekből, 278,2 MW naperőművekből, 37 MW bioenergia-létesítményekből, 7,3 MW pedig hibrid erőművekből származik. A következő évekre kitűzött célok még ambiciózusabbak. Az aláírt projektek alapján Azerbajdzsán 2030-ra 6 GW-ra, 2032-re pedig 8 GW-ra tervezi növelni nap- és szélerőművi kapacitását. Az ország 2035-re 8 GW megújulóenergia-kapacitás létrehozását is célul tűzte ki, amelyet a belföldi kereslet kielégítésére és exportra egyaránt fel kíván használni.
Ha Baku fenntartja a jelenlegi ütemet, folytathatja a megújulóenergia-szektor bővítését és korszerűsítését. Hosszabb távon ez lehetővé teszi Azerbajdzsán számára, hogy belföldi villamosenergia-igényének nagyobb részét fedezze, a felesleges zöldenergiát pedig más országokba exportálja.
