Ilham Aliyev, Azerbajdzsán elnökének első hivatalos szlovákiai látogatása fontos mérföldkövet jelentett a kétoldalú kapcsolatok fejlődésében, új szintre emelve a politikai párbeszédet és a gazdasági együttműködést Baku és Pozsony között. Az Európában zajló geopolitikai átalakulások és az energiaellátás biztonságát érintő tartós kihívások közepette a december 8–9-én aláírt megállapodások és folytatott tárgyalások mind szimbolikus, mind gyakorlati jelentőséggel bírnak a két ország számára. Magyarország szemszögéből a látogatás stratégiai jellegű, és erősíti Budapest energiapolitikáját és regionális szerepvállalását.
A Day.Az-nek adott interjújában László Vasa, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója rámutatott, hogy a látogatás megerősíti a korábban elért eredményeket, amelyeket a 2024-es stratégiai partnerségről szóló közös nyilatkozat rögzített. „A látogatást konkrét memorandumok támasztják alá a védelmi ipar, az élelmiszer-biztonság, a konzuli ügyek, a kultúra, a kis- és középvállalkozások együttműködése terén, valamint információk hangzottak el a SOCAR Szlovákiába irányuló kísérleti gázszállításairól is” – hangsúlyozta.
Az elemző kiemelte, hogy a partnerség elsősorban az energetika, a gazdaság és a védelmi ipar területére összpontosul. További fejlődése a gázszállítások volumenének növelésétől, az összekötő hálózatok teljes kihasználásától, valamint az új megújulóenergia- és digitális infrastrukturális projektek megjelenésétől függ.
„Közép-Európa számára a Baku–Pozsony tengely szorosabbá válása erősíti a Déli Gázfolyosó északi ágát, és csökkenti a térség függőségét az orosz és ukrán tranzittól, ami összhangban van Magyarország diverzifikációs stratégiájával” – jegyezte meg Vasa professzor, hozzátéve, hogy középtávon ez akár egy V4 + Azerbajdzsán platform kialakulásához is vezethet az energetika, az összeköttetések és a védelmi ipar területén folytatott együttműködés koordinálására.
A szakértő hangsúlyozta, hogy az energiaellátás biztonsága és a diverzifikáció kulcsfontosságú tényezők a partnerségben. „A tengerrel nem rendelkező Szlovákia nagymértékben függ az importtól, az azerbajdzsáni gáz pedig a Déli Gázfolyosón keresztül alternatívát kínál az orosz gázzal szemben, ezáltal erősítve a regionális energiabiztonságot” – mondta a kutató.
Vasa szerint a látogatás gyakorlati jelentősége a gázáramlások formalizálásában és bővítésében rejlik. „Ha Szlovákia képes rendszeres SOCAR-szállításokat biztosítani és többéves szerződéseket kötni, akkor a Vertikális Folyosó északi végpontján egy potenciális végállomásból valódi támaszpiaccá válhat” – magyarázta.
A szakértő véleménye szerint a látogatás azt is bizonyítja, hogy Azerbajdzsán integrált szereplővé válik Európa regionális gázrendszerében. „Szlovákia, mint az azerbajdzsáni gáz 12. európai importőre, azt mutatja, hogy a Déli Gázfolyosó közép-európai kiterjedéssel is rendelkezik” – hangsúlyozta Vasa.
A professzor külön kitért Szlovákia részvételének jelentőségére Karabah újjáépítésében is: „A karabahi projektek és az új gazdasági és műszaki együttműködési memorandumok azt mutatják, hogy a kapcsolatok nem csupán a gázról szólnak, hanem a hosszú távú fejlesztésről és beruházásokról is. Ez Magyarországon pozitív visszhangra talál, és bővíti azon uniós országok körét, amelyek érdekeltek Azerbajdzsán háború utáni újjáépítésében.”
„Az Azerbajdzsán és Szlovákia közötti együttműködés erősítése növeli a Vertikális Folyosó gazdasági jelentőségét és ismertségét az Európai Unióban, valamint lehetőséget ad Magyarországnak arra, hogy kulcsfontosságú tranzitcsomópontként és közvetítőként lépjen fel Közép-Európa energetikai architektúrájában” – zárta gondolatait László Vasa.
