Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen 2026. július 1-jére tervezett bakui látogatásának közeledtével egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy Európának stratégiai és energetikai partnerként kiemelkedő szüksége van Azerbajdzsánra.
Ez lesz az Európai Bizottság elnökének következő bakui látogatása 2022 óta, amikor aláírták az energetikai stratégiai partnerségről szóló egyetértési megállapodást. Azóta Európa helyzete jelentősen megváltozott: az energiaszektor átalakulása fokozta az Európai Unió függőségét az új beszállítóktól, Azerbajdzsán pedig ennek az új rendszernek az egyik kulcsszereplőjévé vált.
Azerbajdzsán mára az EU egyik meghatározó alternatív földgázszállítójává vált. Az egyetértési megállapodás aláírása óta a szállítások jelentősen növekedtek. Az ország 2025-ben összesen mintegy 25 milliárd köbméter földgázt exportált, ebből körülbelül 13 milliárd köbmétert az Európai Unió tagállamaiba. Ez közel 60 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest. A földgáz a Déli Gázfolyosón, köztük a TAP vezetéken keresztül 12 európai országba jut el. Összesen 16 ország kap azerbajdzsáni földgázt, közülük 10 hivatalosan az Európai Unió tagja. Az új célországok közé Németország és Ausztria tartozik.
A 2022-es egyetértési megállapodás célja, hogy 2027-re az EU-ba irányuló földgázszállítások elérjék az évi 20 milliárd köbmétert. Azerbajdzsán 2021 óta már 56 százalékkal növelte exportját, és jelenleg az Európai Unió földgázigényének mintegy 4 százalékát fedezi. Ez hozzájárul ahhoz, hogy Európa csökkentse az orosz energiahordozóktól való függőségét, valamint sikeresebben kezelje a globális instabilitást.
Ilham Aliyev elnök a 31. Bakui Energetikai Fórum 2026. június 1-jei hivatalos megnyitóján hangsúlyozta, hogy ma már nehéz elképzelni az európai energiapiac működését a Déli Gázfolyosó nélkül.
„Amint azt már korábban is említettem, egyre több országba szállítunk földgázt. Tavaly, a Bakui Energetikai Hét keretében még tizenkét olyan országról beszéltem, amely azerbajdzsáni földgázt kapott. Ma ez a szám már tizenhat, köztük tíz európai uniós tagállammal. Természetesen ez a szám tovább fog növekedni. Ha azt nézzük, hány különböző országba és régióba szállítunk vezetéken keresztül földgázt, Azerbajdzsán a világ első helyén áll. És tovább fogjuk növelni földgázszállításainkat” – mondta az államfő.
Az Európai Unió továbbra is Azerbajdzsán legnagyobb kereskedelmi partnere. Az ország teljes külkereskedelmi forgalmának mintegy 37–50 százaléka kötődik az EU-hoz, egyes években pedig az export akár 70 százaléka is az uniós piacokra irányult. 2025 első felében a kétoldalú áruforgalom meghaladta a 10,4 milliárd amerikai dollárt, ami éves összevetésben 22,6 százalékos növekedést jelent.
Az Európai Unióba irányuló export gerincét az energiahordozók adják, amelyek összértéke 2025-ben meghaladta a 15 milliárd dollárt. Ez stabil kölcsönös függőséget alakít ki: Európa megbízható energiaellátáshoz jut, Azerbajdzsán pedig beruházásokat és hosszú távú szerződéseket kap. Az EU továbbra is Azerbajdzsán legnagyobb befektetője az olaj- és gáziparban, valamint a nem energetikai ágazatokban is, miközben az EU4Business programok több ezer vállalkozást támogatnak. Ilham Aliyev elnök 2026 márciusában, António Costa, az Európai Tanács elnökével folytatott találkozóján kiemelte az Európai Unióval való együttműködés növekvő jelentőségét, mint Azerbajdzsán legfontosabb gazdasági partnerével.
„Áttekintettem néhány gazdasági mutatót, és idén januárban külkereskedelmi forgalmunk 50 százaléka az Európai Unióval folytatott kereskedelemhez kapcsolódott. Tavaly ez az arány valamivel alacsonyabb volt, de jól mutatja, hogy számunkra az Európai Unió az első számú kereskedelmi partner. Meggyőződésem, hogy az új projekteknek és az új beruházási lehetőségeknek köszönhetően – hiszen a beruházások ma már mindkét irányban áramlanak, és mi is aktívan fektetünk be Európában – a kétoldalú áruforgalom tovább fog növekedni” – hangsúlyozta Ilham Aliyev elnök António Costával folytatott 2026. márciusi találkozóján.
Más szóval Azerbajdzsán egyre inkább megerősíti pozícióját Eurázsia egyik kulcsfontosságú tranzitközpontjaként. A Középső Folyosó összeköti Európát Közép-Ázsiával és Kínával a hagyományos északi útvonalak megkerülésével, csökkentve a logisztikai kockázatokat és növelve az ellátási láncok ellenálló képességét.
Baku központi szerepet játszik ebben fejlett közlekedési infrastruktúrájának köszönhetően, amely magában foglalja a Bakui Nemzetközi Tengeri Kereskedelmi Kikötőt, a Baku–Tbiliszi–Kars vasútvonalat, valamint a török és grúz közlekedési hálózatokkal való szoros integrációt. Az Európai Unió a Global Gateway kezdeményezés keretében beruházásokat hajt végre e folyosó fejlesztésébe, stratégiai alternatívának tekintve azt a kereskedelem és az energiaellátás szempontjából.
Ezzel párhuzamosan egy új együttműködési irány is fejlődik: a megújuló energia exportja. Azerbajdzsán a „Zöld” energiakorridor Kaszpi-tenger – Fekete-tenger – Európa, valamint a transzkaszpi „zöld” energiakorridor projektjeit valósítja meg Grúziával, Romániával, Magyarországgal, Kazahsztánnal és Üzbegisztánnal együttműködésben.
Azerbajdzsán Karabahot, Kelet-Zangezurt és Nahicsevánt „zöld” energetikai övezetté nyilvánította, miközben folyamatosan bővíti a nap- és szélenergia-termelési projekteket. Ez közvetlenül kapcsolódik az Európai Unió klímavédelmi célkitűzéseihez és a REPowerEU stratégiához.
Amint látható, Ursula von der Leyen bakui látogatására olyan időszakban kerül sor, amikor Azerbajdzsán jelentősége Európa számára tovább növekszik. Brüsszel érdeklődése már nem csupán a földgázszállításokra irányul, hanem a közlekedési folyosókra és a jövőbeli zöldenergia-projektekre is. A jelenlegi körülmények között az Európai Bizottság elnökének látogatása a már kialakult együttműködés természetes folytatásának tekinthető. Azerbajdzsán továbbra is kiemelkedő politikai és gazdasági jelentőséggel bír az Európai Unió számára, miközben Baku szerepe az európai energetikai és közlekedési rendszerben folyamatosan erősödik.
