A Kaszpi-tenger fenekén tervezett tengeralatti villamosenergia-kábel, amely Kazahsztánt, Üzbegisztánt és Azerbajdzsánt kötné össze, elmozdult az államfői nyilatkozatok szintjéről a mérnöki tervezés irányába. A 2030-ig kitűzött 5 GW-os cél, a Green Corridor Alliance bakui bejegyzése, Tádzsikisztán csatlakozási szándéka, valamint az olasz Centro Elettrotecnico Sperimentale Italiano (CESI) mérnöki és tanácsadó vállalat első biztató megállapításai – amely jelenleg a projekt megvalósíthatósági tanulmányát készíti – azt mutatják, hogy az előkészítés gyorsabban halad, mint a legtöbb határokon átnyúló energetikai infrastruktúra-fejlesztés.
A Kaszpi Zöld Energiakorridor politikai kezdeményezésből fokozatosan gyakorlati megvalósítási szakaszba lépett. A Közép-Ázsiából Azerbajdzsánon keresztül Európába megújuló energiát továbbító, nagyfeszültségű tengeralatti vezeték megépítésének terve több szinten is hivatalos formát öltött. 2024 májusában Kazahsztán, Üzbegisztán és Azerbajdzsán egyetértési megállapodást írt alá a projektről. 2024 novemberében, a bakui COP29 konferencián a három ország vezetői stratégiai partnerségi megállapodást kötöttek. 2025 júliusában Bakuban létrejött a Green Corridor Alliance közös vállalat. A projekt jelenleg a műszaki értékelés szakaszába lépett, és a megvalósíthatósági tanulmány első eredményeit a szakemberek már most „rendkívül ígéretesnek” nevezik.
Az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) megbízásából a megvalósíthatósági tanulmány első szakaszát készítő CESI 2026 januárjában kezdte meg munkáját. A vizsgálat a tervezett energiakorridor műszaki, gazdasági, szabályozási és környezetvédelmi szempontból történő életképességét értékeli. Ezek a következtetések képezik majd annak a projektnek az alapját, amelyet a CESI „Közép-Ázsiát Európával összekötő egyik legambiciózusabb zöldenergetikai folyosónak” nevez. Bakuban megrendezték a megvalósíthatósági tanulmány első szakaszának nyitó szemináriumát, ahol a CESI ismertette az első, „rendkívül ígéretesnek” minősített eredmények összefoglalóját, valamint a módszertant és a további munkatervet. A teljes megvalósíthatósági tanulmány bemutatása 2027 elején várható. A munkát az Ázsiai Fejlesztési Bank és az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB) támogatása finanszírozza, összesen 1 millió euró értékben.
A Kaszpi Zöld Energiakorridor célja, hogy 2030-ig a Kaszpi-tenger–Fekete-tenger útvonal teljes hosszában 5 GW megújulóenergia-kapacitást integráljon. Az 1 millió eurós megvalósíthatósági tanulmányt teljes egészében az Ázsiai Fejlesztési Bank és az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank finanszírozza. A három alapító ország rendszerirányítója egyenlő, 33,3%-os részesedéssel rendelkezik a Green Corridor Alliance vállalatban. A megvalósíthatósági tanulmány első szakaszának lezárása 2027 elejére várható, és ennek eredményei döntő szerepet játszanak majd a projekt következő lépéseinek meghatározásában.
A folyosó alapját képező villamosenergia-termelési számítások meggyőzőbbek, mint sok más hasonló projekt esetében, mivel konkrét szerződésekre épülnek, nem pedig feltételezett tervekre. Egyedül Üzbegisztán 2025-ben 10,5 milliárd kWh nap- és szélenergiából származó villamos energiát termelt. Az ország 2026 végére ezt 15 milliárd kWh-ra kívánja növelni, míg 2030-ra 21 GW megújulóenergia-kapacitás elérését tervezi. Ez évente 18 milliárd köbméter földgáz megtakarítását és 25 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás csökkentését teszi lehetővé. Kazahsztán Mangisztau régiója, amelyet a nyugati összeköttetések fő csomópontjaként jelöltek ki, a Kaszpi-medence egyik legígéretesebb szélenergia-potenciáljával rendelkezik. Éppen ebbe a térségbe terveztek jelentős beruházásokat külföldi befektetők a szélerőművek fejlesztésére. A folyosót nem olyan kapacitások szállítására hozzák létre, amelyek még nem léteznek, hanem olyan energiatermelés számára, amely már rendelkezésre áll, és külső piacokra kíván kijutni.
A projekt két kábel kiépítésével számol, ami kulcsfontosságú a megvalósítás reális ütemezésének értékelése szempontjából. A legnagyobb műszaki kihívást a Kaszpi-tengeren átvezető szakasz jelenti: egy nagyfeszültségű egyenáramú (HVDC) tengeralatti kábel, amely Nyugat-Kazahsztán Mangisztau régióját kötné össze Azerbajdzsánnal. A Kaszpi-tenger legnagyobb mélysége ugyanakkor 1025 méter, ami önmagában nem jelent leküzdhetetlen technológiai akadályt a HVDC-kábel lefektetéséhez. Továbbra is nyitott kérdés azonban a munkálatok jogi háttere, mivel a Kaszpi-tenger jogállásáról szóló 2018-as egyezmény csak részben rendezi a kábel nyomvonalát érintő, egymást átfedő állami igényeket.
A grúz Anaklia kikötőjét a romániai Konstancával összekötő fekete-tengeri átvezetés különálló, ugyanakkor szorosan kapcsolódó projekt. Az 1500 kilométer hosszú fekete-tengeri kábel az Európai Unió Global Gateway kezdeményezésének keretében valósul meg, és négy országot kapcsol össze: Azerbajdzsánt, Grúziát, Romániát és Magyarországot. Feladata, hogy a Dél-Kaukázusban előállított megújuló energiát az európai villamosenergia-rendszerbe juttassa. A fekete-tengeri kábel megvalósíthatósági tanulmányát szintén a CESI készítette el, amely műszakilag kivitelezhetőnek minősítette a projektet, az első szakasz költségét pedig 3,1–3,7 milliárd euróra becsülte. 2025 decemberében a projekt felkerült az Európai Unió közös érdekű projektjeinek listájára. Európa számára a kaszpi útvonal értéke teljes mértékben a fekete-tengeri kábel megvalósításától függ. Azerbajdzsán nyugati összeköttetése nélkül a Közép-Ázsiából érkező megújuló energia kizárólag Azerbajdzsán már most is telített belső piacára juthatna.
Új tényező: Tádzsikisztán
A múlt héten olyan fejlemény történt, amely jelentősen módosítja a folyosóval kapcsolatos számításokat. 2026. június 23-án bejelentették, hogy Tádzsikisztán érdeklődik a Zöld Energiakorridorhoz való csatlakozás iránt. Az ország jelentőségét vízenergia-termelő kapacitása adja. Villamos energiájának mintegy 97%-át vízerőművek állítják elő, köztük a 3015 MW teljesítményű Nureki Vízerőmű és az építés alatt álló Roguni Vízerőmű, amelynek tervezett kapacitása befejezése után eléri a 3600 MW-ot. A Roguni Vízerőmű egyben a világ legmagasabb gátjával rendelkező létesítménye lesz. A vízenergia éppen az a megújuló energiaforrás, amely képes áthidalni a jelenlegi lehetőségek és a folyosó 5000 MW-os célkitűzése közötti különbséget. A nap- és szélenergia időjárásfüggő és kevésbé kiszámítható, míg a vízenergia stabil alapterhelést biztosít, amely az európai energiatársaságok számára jóval értékesebb.
Az 1 millió euró értékű megvalósíthatósági tanulmány a vizsgált infrastruktúra méretéhez képest csupán csekély összeg. Már önmagában a kaszpi tengeralatti kábel – amelynek költségbecslése a tanulmány egyik legfontosabb eredménye lesz – várhatóan több milliárd euróba kerül majd. Ez összemérhető a fekete-tengeri kábel első szakaszának 3,1–3,7 milliárd eurós becsült költségével. Éppen ezért a 2027 elején várható tanulmány lezárását követően a legfontosabb kérdés az lesz: ki finanszírozza a projektet? Az Ázsiai Fejlesztési Bank és az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank 2 millió dollár biztosítását vállalta erre az előkészítő szakaszra, és várhatóan ezek lesznek a későbbi hitelfinanszírozás alapintézményei is. Hozzájuk csatlakozhat az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az EU Global Gateway alapja, valamint akár Szaúd-Arábia állami befektetési mechanizmusa is, mivel a szaúdi energiaügyi minisztérium már korábban is érdeklődést mutatott a projekt iránt.
Azerbajdzsán szerepe közvetlenül a finanszírozási kérdések rendezésétől függ. Baku földrajzi elhelyezkedése Azerbajdzsánt a Kaszpi-térség egyetlen olyan kapujává teszi Európa felé, amelyen keresztül a térség energiája eljuthat az európai piacokra. Hasonló szerepet tölt be az ország a földgázszállítás területén is. Az AZURE villamosenergia-vezeték megvalósítása, a fekete-tengeri tengeralatti kábel fejlesztése az európai projektek keretében, valamint a Green Corridor Alliance bakui bejegyzése ugyanannak a stratégiai konstrukciónak a részei. Azerbajdzsán energiaügyi minisztere, Parviz Shahbazov szerint a Transzkaszpi Zöld Energiakorridor összhangban áll az ország földrajzi adottságaira épülő energiahordozó-export diverzifikációs stratégiájával. Ugyanaz a logika érvényesül, mint korábban a földgázvezetékek esetében – csak ezúttal nem molekulák, hanem elektronok áramlanak majd. 2027 elején derül ki, hogy a projekt képes lesz-e túllépni a megvalósíthatósági tanulmány szakaszán, és eljutni a tényleges finanszírozásig. Kazahsztán és Üzbegisztán számára ez alapvető jelentőségű kérdés, hiszen gyorsan növekvő zöldenergia-termelésüknek megbízható kijutásra van szüksége a nemzetközi piacokra.
