Az azerbajdzsáni Alat kikötő és a türkmenisztáni Türkmenbaşy Nemzetközi Tengeri Kikötő legutóbbi együttműködése első pillantásra pusztán vámeljárásokkal és árufelügyelettel kapcsolatos technikai kérdésnek tűnhet. Valójában azonban jóval nagyobb átalakulásra utal a Kaszpi-tenger térségében. Az Ázsia és Európa közötti kereskedelmi útvonalak átrendeződése közepette Azerbajdzsán és Türkmenisztán kikötői közötti koordináció meghatározó tényező lehet abban, hogy a Középső Folyosó valóban versenyképes eurázsiai kereskedelmi útvonallá válik-e.
A legfontosabb változás az, hogy a Középső Folyosó fejlődésében már nem kizárólag az infrastruktúra építése áll a középpontban. A vasutak, kikötők, hajók és közutak továbbra is kulcsfontosságúak, de a következő feladat az, hogy ezek az elemek egységes, integrált logisztikai rendszerként működjenek.
Ez különösen fontos az útvonal kaszpi-tengeri szakaszán. Egy Közép-Ázsiából Európába tartó áru tulajdonosa számára kevésbé lényeges, hogy a szállítmány Azerbajdzsánon, Türkmenisztánon vagy más országon halad-e át. Sokkal fontosabb, hogy milyen gyorsan és kiszámíthatóan ér célba. A kikötői késések, az ismételt dokumentumellenőrzések, a gyenge információcsere vagy a közlekedési szervezetek közötti elégtelen koordináció még a legmodernebb folyosó versenyképességét is csökkentheti.
Azerbajdzsán és Türkmenisztán egyre inkább felismeri ezt a kihívást. Júniusban a két ország vámhatóságai műszaki specifikációkat cseréltek a két állam között szállított árukra és járművekre vonatkozó elsődleges információcsere érdekében, valamint együttműködési jegyzőkönyvet a vámstatisztika területén. A felek az információs technológiákról, a kockázatkezelésről és a tengeri kikötőkben végzett vámeljárások megszervezéséről is tárgyaltak.
Ez azért fontos, mert a Kaszpi-tenger egyre kevésbé pusztán földrajzi akadály Közép-Ázsia és a Dél-Kaukázus között. Fokozatosan integrált logisztikai platformmá válik. Minél hatékonyabb a Türkmenbaşy és Alat közötti szállítás, annál kisebb az esélye annak, hogy a tengeri szakasz szűk keresztmetszetté váljon az Európa és Ázsia közötti szélesebb ellátási láncban.
Az azerbajdzsáni kikötő növekvő forgalma mutatja, miért kap egyre nagyobb jelentőséget ez a kérdés. 2025-ben a Bakui Nemzetközi Tengeri Kereskedelmi Kikötő 8,2 millió tonna árut kezelt, ami 8,1 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A tranzitáru 5,59 millió tonnát tett ki, míg a tranzit nem olajipari áruk mennyisége 9,1 százalékkal 4,5 millió tonnára nőtt. A kikötőben kezelt vasúti kocsik több mint 62 százaléka a Baku-Türkmenbaşy-Baku útvonalon közlekedett.
Ezek az adatok azt mutatják, hogy a türkmenisztáni irány Azerbajdzsán számára már nem tekinthető másodlagosnak. Az ország tranzitinfrastruktúrájának fontos részévé vált.
A fizikai összeköttetések is erősödnek. Májusban megérkezett a Bakui Nemzetközi Tengeri Kereskedelmi Kikötőbe az első, Türkmenisztánban az Azerbajdzsáni Vasutak számára épített Gadamly szárazáru-szállító hajó. A hajót rendszeres konténerforgalomra szánják Baku és Türkmenbaşy között, kapacitása 6100 tonna áru vagy 240 húszlábas konténer. Az útvonalra szánt második hajó is építés alatt áll.
A hajók, kikötők, vasutak és a vámügyi együttműködés ilyen összekapcsolása jóval fontosabb bármely egyedi projektnél. Azt mutatja, hogy Azerbajdzsán és Türkmenisztán fokozatosan olyan rendszert hoz létre, amelyben a Kaszpi-tengeren át történő szállítás kiszámíthatóbbá válhat.
Pontosan erre van szüksége a Középső Folyosónak.
A nemzetközi közlekedési folyosókról szóló viták hosszú éveken át főként az infrastruktúra kapacitására összpontosítottak. A modern logisztika azonban a fizikai infrastruktúra mellett egyre inkább a koordinációtól és a digitalizációtól függ. Egy kikötő rendelkezhet elegendő daruval és kikötőhellyel, de ha a váminformáció késve érkezik, az áru így is vesztegelni fog. Egy vasútvonal megfelelő kapacitással bírhat, de ha a menetrend nincs összehangolva a hajóforgalommal, ez az előny csökken.
Ezért a Középső Folyosónak az infrastruktúra további fejlesztése mellett mélyebb integrációra is szüksége van.
Ez Azerbajdzsán számára lehetőséget teremt arra, hogy egyszerű tranzitországból logisztikai koordinátorrá váljon. Az ország jelentős összegeket fektetett a Bakui Nemzetközi Tengeri Kereskedelmi Kikötőbe, a Baku-Tbiliszi-Kars vasútvonalba és a kapcsolódó logisztikai infrastruktúrába. Azerbajdzsáni tisztviselők egyre gyakrabban hangsúlyozzák, hogy a Középső Folyosónak nem csupán tranzitútvonalként, hanem a regionális gazdasági integráció platformjaként is működnie kell.
Az Alat-Türkmenbaşy összeköttetés ennek a megközelítésnek az egyik legjobb példájává válhat. Ha a vámeljárások, az áruforgalmi adatok, a kikötői menetrendek, a vasúti műveletek és a tengeri szállítás egyre jobban összehangolódnak, a kaszpi-tengeri szakasz azt kínálhatja a nemzetközi fuvaroztatóknak, ami számukra különösen fontos: kiszámíthatóságot.
Ez Türkmenisztán számára is előnyös. Az Alattal való hatékonyabb kapcsolat jobb hozzáférést biztosít a türkmenisztáni áruknak a Dél-Kaukázushoz, Törökországhoz és az európai piacokhoz. Azerbajdzsán számára pedig a Türkmenisztánnal való kapcsolat erősítése növeli az ország szerepét Közép-Ázsia kereskedelmi kapujaként.
A folyamat stratégiai jelentősége az egész régiót érinti. Kazahsztán, Türkmenisztán, Azerbajdzsán, Grúzia és Törökország fokozatosan egymással összekapcsolt közlekedési infrastruktúra-láncot alakít ki, amely Közép-Ázsiát Európával köti össze. A lánc minden szakaszának hatékonyan kell működnie ahhoz, hogy az egész útvonal versenyképes legyen az alternatív folyosókkal szemben.
A Középső Folyosó jövőbeli sikere ezért nemcsak attól függ majd, mennyi árut képes szállítani, hanem attól is, mennyire megbízhatóak és kiszámíthatóak ezek a szállítások.
Az Alat és Türkmenbaşy közötti együttműködést ebben az összefüggésben kell értékelni. Intézményi szempontból viszonylag kis lépés, de egy sokkal nagyobb folyamatot jelez: a Kaszpi-tenger fokozatosan a Közép-Ázsiát és a Dél-Kaukázust elválasztó akadályból a két régiót összekötő híddá válik.
