Azerbajdzsán 2032-ig 8 GW-ra kívánja növelni a megújuló energiaforrások beépített kapacitását, és a „zöld” villamos energia exportját az energetikai szektor egyik kulcsfontosságú fejlesztési irányának tekinti.
Erről a SOCAR Green vezérigazgatója, Elmir Muszajev beszélt az Iszlám Fejlesztési Bank (IsDB) csoportjának bakui éves találkozója keretében megrendezett panelbeszélgetésen.
Muszajev szerint a SOCAR Green jelenlegi projektjei csupán az első szakaszát jelentik a megújulóenergia-kapacitások nagyszabású bővítésének.
„A SOCAR Green már most jelentős projektportfólióval rendelkezik. Ezek csak a mi vállalatunk projektjei, miközben Azerbajdzsánban számos más kezdeményezés is megvalósul külföldi befektetők részvételével. Ezeket az ország zöld és tiszta energiára való átállásának első lépéseként tekintjük” – mondta.
A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy az ágazat további fejlődéséhez szükség lesz a nemzeti villamosenergia-rendszer korszerűsítésére.
„Ahhoz, hogy nagyobb mennyiségű megújuló energiát tudjunk integrálni, modernizálni és optimalizálni kell a nemzeti energiahálózatot. Ezért a határokon átnyúló projektek kiemelt jelentőséggel bírnak” – mutatott rá.
Muszajev emlékeztetett arra, hogy az ország vezetése ambiciózus célokat tűzött ki a megújuló energia területén.
„Azerbajdzsán 2032-re 8 GW megújulóenergia-kapacitást kíván elérni. Jelenleg mintegy 2 GW kapacitású projektek vannak megvalósítás alatt. Arra számítunk, hogy a megújuló energiaforrások aránya a beépített kapacitásokon belül 2028-ra eléri a 34 százalékot, 2030-ra pedig a 38 százalékot” – mondta.
Hozzátette, hogy ez az arány 2035-re várhatóan 43 százalékra emelkedik.
„Ez jól mutatja az állam által a megújuló energia fejlesztése érdekében tett lépések nagyságrendjét. Ezek a kapacitások jelentősen meghaladják Azerbajdzsán jelenlegi belföldi villamosenergia-szükségletét” – hangsúlyozta.
Muszajev szerint ezért az ország számára a környezetbarát villamos energia exportja válik a következő fontos feladattá.
„A következő szakasz a zöld energia exportja. A belföldi kereslet növekedése nem lesz olyan jelentős, ezért a külső piacokra kell összpontosítanunk” – mondta.
Kiemelte, hogy Azerbajdzsán már rendelkezik tapasztalatokkal nagyszabású nemzetközi energetikai projektek megvalósításában.
„Először a Baku–Tbiliszi–Ceyhan olajvezeték nyitotta meg Azerbajdzsán számára az európai és a globális piacokat. Ezt követte a Déli Gázfolyosó projekt. Ezek bizonyították, hogy a politikai, műszaki, építési és környezetvédelmi kockázatok ellenére a hosszú távú stratégiai szemlélet sikerhez vezethet” – mondta.
A fejlesztések egyik kulcsfontosságú irányaként a nemzetközi zöldenergia-folyosók létrehozását nevezte meg.
„A zászlóshajóprojekt a Fekete-tenger fenekén húzódó tengeralatti villamosenergia-kábel, amely Azerbajdzsánt, Georgiát, Romániát és Magyarországot köti majd össze. Hossza megközelítőleg 1100 kilométer lesz” – mondta Muszajev.
Elmondása szerint egy másik útvonal kidolgozása is folyamatban van, amely Közép-Ázsiát kapcsolná össze Azerbajdzsánon keresztül Európával.
„Kazahsztán és Üzbegisztán bekapcsolását tervezzük a zöld villamos energia exportjába Azerbajdzsánon és a Fekete-tengeri kábelen keresztül. Ez lehetővé teszi Közép-Ázsia hatalmas megújulóenergia-potenciáljának kiaknázását” – mondta.
Emellett egy harmadik exportútvonalon is dolgoznak.
„A harmadik zöldenergia-folyosó Nahicsevanon keresztül vezetne Törökországba, majd Bulgáriába, a már meglévő exportútvonalak felhasználásával” – tette hozzá.
Muszajev szerint az ilyen projektek megvalósítása egységes szabályozási környezet nélkül nem lehetséges.
„Stabil és kiszámítható szabályozási feltételekre van szükség. A befektetőknek tudniuk kell, milyen tarifákra számíthatnak, milyen gyorsan kapják meg az engedélyeket, és mennyire összehangoltak a szabályok az egyes országok között. A széttagolt szabályozás jelentősen növeli a projektek költségeit és megvalósítási idejét” – hangsúlyozta.
Hozzátette, hogy az intézményi kapacitások erősítése és az energiahálózatok korszerűsítése szintén elengedhetetlen.
„Nem elegendő az országokat villamos vezetékekkel összekötni. Korszerű nemzeti energiarendszerekre van szükség, amelyek képesek fogadni és elosztani a többlet villamos energiát” – mondta.
A vezérigazgató szerint az ilyen kezdeményezések sikerében a magánszektornak lesz meghatározó szerepe.
„Az államok és a nemzetközi pénzügyi intézmények fontos szerepet játszanak majd, de az ilyen projektek fő mozgatórugója a magánszektor lesz. Hatékonyabb, rugalmasabb és erősebben érdekelt az ilyen kezdeményezések megvalósításában” – jelentette ki.
Beszéde végén Muszajev hangsúlyozta, hogy a határokon átnyúló projektek sikerének kulcsa a hosszú távú finanszírozás biztosítása.
„Ha több milliárd dollár értékű projektekről beszélünk, megfizethető és hosszú távú finanszírozás nélkül lehetetlen eredményt elérni” – mondta.
