A Középső Folyosó, más néven a Transzkaszpi Nemzetközi Közlekedési Útvonal, az elmúlt években az eurázsiai kereskedelem egyik legfontosabb irányává vált. Nemrég az Elevate Crossroads elemző és tanácsadó platform ajánlásokat tett közzé a folyosó további fejlesztésére.
A Dél-Kaukázus és a Fekete-tenger térségének kutatásával foglalkozó platform olyan lépéseket vázolt fel, amelyek akár háromszorosára növelhetik az útvonalon szállított áruk mennyiségét. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az Azerbajdzsánhoz közvetlenül kapcsolódó projektek nem szerepelnek a prioritási listán. Ennek oka, hogy az ország már erős infrastrukturális alapokat épített ki, és magas fokú felkészültséggel lépett a fejlesztés új szakaszába.
A Középső Folyosó Közép-Ázsiát, a Kaszpi-tengert, a Dél-Kaukázust, Törökországot és Európát köti össze. Az elmúlt években a Kelet és Nyugat közötti kereskedelem egyik leggyorsabban növekvő útvonalává vált. Azerbajdzsán számára különösen fontos, mivel az útvonal egyik kulcsszakasza – Kazahsztán–Kaszpi-tenger–Azerbajdzsán–Grúzia – az ország területén halad át.
2022 után, amikor számos ország és vállalat új szállítási útvonalakat kezdett keresni Ázsia és Európa között, a Középső Folyosó iránti érdeklődés jelentősen megnőtt. Míg 2019 és 2021 között évente mintegy 0,6–0,8 millió tonna árut szállítottak ezen az útvonalon, addig 2024-ben a forgalom már meghaladta a 4,5 millió tonnát.
Azerbajdzsán számára, amely ennek a logisztikai láncnak a középpontjában helyezkedik el, ez a dinamika kiemelt jelentőségű. Egyre több áruszállítmány halad át az országon, ahol a tengeri, vasúti és logisztikai útvonalak találkoznak. Baku időben készült erre a fejlődési szakaszra, jelentős beruházásokat hajtva végre kikötőkben, vasutakban, logisztikai kapacitásokban és nemzetközi együttműködésekben.
Az, hogy az azerbajdzsáni projektek nem kerültek be a prioritási listába, valójában az ország felkészültségének elismeréseként is értelmezhető. A dokumentum inkább azokra a szakaszokra összpontosít, amelyek fejlesztése lehetővé teszi a teljes útvonal kapacitásának növelését. Azerbajdzsán már rendelkezik a szükséges infrastruktúrával, így a szomszédos szakaszok fejlődése tovább erősíti Baku szerepét.
Az Elevate Crossroads által kidolgozott útiterv tíz kiemelt projektet nevez meg Közép-Ázsiában, a Kaukázusban, Törökországban, a Fekete-tenger térségében és Európában. Ezek megvalósítása növelheti az útvonal áteresztőképességét, gyorsíthatja az áruszállítást és vonzóbbá teheti a Középső Folyosót a nemzetközi üzleti szereplők számára.
Közép-Ázsiában többek között az Almati körüli vasúti elkerülő út megépítését, közvetlen üzbég–kazah vasúti összeköttetés létrehozását, valamint az Aktau kikötő és kompinfrastruktúra korszerűsítését javasolják. Ezek a projektek felgyorsítják az áruk mozgását a Kaszpi-tenger és Azerbajdzsán irányába.
A Kaszpi-tengeri szakasz fejlesztése – beleértve a kikötőket, kompjáratokat és tengeri szállítást – kulcsfontosságú a teljes rendszer megbízhatósága szempontjából. Az infrastruktúra fejlesztése mellett figyelembe veszik a Kaszpi-tenger vízszintjének változásait is, hogy a szállítási lánc hosszú távon is stabil maradjon.
A Kaszpi-tenger átszelése után a Dél-Kaukázus és Törökország közötti kapcsolat veszi át a fő szerepet. A jelentés javasolja Grúzia mozdony- és vasúti kocsiparkjának korszerűsítését, a poti kikötő bővítését és a vasúthálózat fejlesztését. Kiemelt figyelmet kapnak az Ahalkalaki–török határ és a Sivas–Kars–grúz határ vasúti szakaszok is.
Az útvonal európai folytatása szintén része a fejlesztési tervnek. A dokumentum hangsúlyozza a Boszporuszon átvezető vasúti kapcsolat jelentőségét a Harmadik hídon keresztül, valamint a romániai és bulgáriai kikötői és vasúti infrastruktúrába irányuló beruházásokat.
A részt vevő országok a fejlesztések során nagy hangsúlyt fektetnek a szabályozásra és a szolgáltatások minőségére is. A logisztikai folyamatok digitalizációja és a vámeljárások összehangolása jelentősen csökkentheti a szállítási időt és kiszámíthatóbbá teheti a folyosót a nemzetközi vállalatok számára.
Azerbajdzsán erős pozícióját konkrét infrastrukturális projektek támasztják alá. Ezek közül kiemelkedik az Alatban található Bakui Nemzetközi Tengeri Kereskedelmi Kikötő. Első ütemét 2018-ban helyezték üzembe. 2024 decemberében Ilham Aliyev elnök jóváhagyta a kikötő új fejlesztési tervét, amely az éves kapacitás 25 millió tonnára és 500 ezer TEU konténerre történő növelését irányozza elő.
Az alat-i kikötő bővítése új lehetőségeket nyitott Azerbajdzsán számára a tranzit, a konténerkezelés, a raktározás és a logisztikai szolgáltatások területén. A kikötő és az Alat Szabad Gazdasági Övezet összekapcsolása kedvező feltételeket teremtett a gyártással, exporttal és nemzetközi logisztikával foglalkozó vállalatok számára.
A Baku–Tbiliszi–Kars vasútvonal továbbra is a Középső Folyosó egyik legfontosabb szárazföldi eleme. A vonal 2017 óta működik, és a grúz szakasz 2024-es korszerűsítése után éves kapacitása elérte az 5 millió tonnát.
A nemzetközi koordináció terén is meghatározó Azerbajdzsán szerepe. 2023-ban Azerbajdzsán, Kazahsztán és Grúzia létrehozta a Middle Corridor Multimodal Ltd. közös vállalatot, amelyhez 2025-ben Kína is csatlakozott.
A 2025-ös adatok is az azerbajdzsáni szakasz növekvő jelentőségét igazolják. Az Azerbajdzsáni Vasutak az év első 11 hónapjában több mint 350 blokkvonatot fogadott Kínából, ami 34 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az alat-i kikötő konténerforgalma ugyanebben az időszakban 40,8 százalékkal emelkedett.
Az Elevate Crossroads ügyvezető igazgatója, Nino Lezsava szerint a Középső Folyosó fejlődése az egész logisztikai lánc fokozatos megerősítésén alapul. Véleménye szerint az útvonal mára a kínai „Egy övezet, egy út” kezdeményezés fontos részévé vált.
Nemzetközi szervezetek is jelentős növekedési potenciált látnak az útvonalban. Az OECD és az EBRD előrejelzése szerint a kulcsfontosságú szakaszok fejlesztése esetén az áruforgalom 2030-ra elérheti a 10–11 millió tonnát.
Azerbajdzsán erős pozícióból várja ezt az új fejlődési szakaszt. Az ország modern kikötővel rendelkezik Alatban, működik a Baku–Tbiliszi–Kars vasútvonal, létezik a szabad gazdasági övezet, valamint jelentős tapasztalat halmozódott fel a nemzetközi koordináció terén. Mindez lehetővé teszi, hogy Baku a tranzitot hosszú távú gazdasági növekedési tényezővé alakítsa.
Az Elevate Crossroads ajánlásai, amelyek a Középső Folyosó áruforgalmának megháromszorozását célozzák, valójában megerősítik Azerbajdzsán kedvező helyzetét. Az ország már létrehozta azt az infrastruktúrát, amely képes kezelni a növekvő árumennyiséget és összekapcsolni az útvonal kulcsfontosságú szakaszait. A szomszédos területek további fejlődése tovább erősítheti ezt az előnyt, és Azerbajdzsán földrajzi adottságait tartós gazdasági erőforrássá alakíthatja.
